A Beledi Nyugdíjas Olimpia ötlete 2008-ban Pallag Jánosné, Beled egykori művelődésszervezőjének a fejében született meg. Idén 16 településről érkeztek versenyzők az évről évre egyre nagyobb szabású rendezvényre, mely 14. alkalommal bizonyította létjogosultságát.
Napjainkban egyre többet hallunk arról, hogy milyen előnyökkel jár az aktív mozgás idősebb korban, továbbá a nyugdíjasok mentális egészségének megőrzéséhez legalább olyan fontosak a társas kapcsolatok. Major Jenő szerint a Beledi Nyugdíjas Olimpia mindkét kitételnek megfelel: a versenyszámok megmozgatják az éltesebb korú embereket, ezenkívül részt vehetnek a jó hangulatú találkozón.
2024. április 6-án a polgármester köszöntötte a 14. alkalommal megrendezett Beledi Nyugdíjas Olimpia résztvevőit, valamint az őket kísérő közönséget. Beled első embere abban bízik, hogy még nagyon sokáig tart a szervezők és a versenyzők lelkesedése és a település a későbbiekben is örömmel ad otthont a színvonalas rendezvénynek a Beledi Tornacsarnokban. A városvezető a nyugdíjas olimpia 2008-as elindításáról is beszélt és elmondta, hogy milyen széles összefogásnak és név szerint kiknek köszönhető a közkedvelt program megszervezése.
A korábbiaktól eltérően idén a nyugdíjasok alkotásait is megtekinthették a művelődési házban. A rendhagyó tárlatot Pallag Jánosné nyitotta meg, aki maga is több évtizedet töltött a közművelődésben, továbbá az ő elképzelései alapján szervezték meg az első Beledi Nyugdíjas Olimpiát. Zsámbokiné Budai Anna, az Életet az éveknek Győr-Moson-Sopron Megyei elnöke a kezdetektől fogva támogatja a nyugdíjasok sportprogramját. A nyugdíjas olimpia versenyszámainak zökkenőmentes lebonyolításában, a terem berendezésében a Beledi Általános Iskola tanárai és diákjai voltak a szervezők segítségére.
A rendezőség oszlopos tagja Tömböly Ildkó, a Beledi „Ezüstfenyő” Nyugdíjas Egyesület vezetője, aki a megnyitó ünnepségen elmondta, hogy 500 ezer forint támogatást nyertek a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület helyi civil szervezetek működésének támogatására kiírt pályázatán, melyhez Beled Város Önkormányzatának képviselő-testületi biztosította a 15 százalék önrészt. A pályázati pénznek köszönhetően a délelőtt folyamán – egyidejűleg 24 fő utaztatására alkalmas – 15-20 perces menetidővel közlekedő városnéző kisvonatot indítottak Beleden. Tömböly Ildikó elmondta, hogy a beledi csapatot Takács Sándor testnevelő készítette fel a tornára.
A 14. Beledi Nyugdíjas Olimpián az első helyezést a rábatamási Jászai László Nyugdíjas Klub, a második helyet Jánossomorja csapata szerezte meg, harmadikként pedig a győrújbarátiak végeztek.
Beleden 2024 végén sem állt meg az élet, a fejlesztések az ünnepek után is folytatódnak
Major Jenő a tavalyi közmeghallgatáson elmondta, hogy a 2024-es évre tervezett beruházások többsége rendben van, ez azt jelenti, hogy egy része megvalósult, a másik részére pedig már megkötötték a szerződéseket, illetve a továbbiak még tervezés alatt vannak.
A beledi nyugdíjasok rengeteg programon vettek részt tavaly
Közel hatvanan csatlakoztak a Beledi Ezüstfenyő Nyugdíjas Egyesülethez. A pártolótagokat is „teljes értékű” csoporttársaknak tekintik, akik nem vesznek részt a rendszeres összejöveteleken, de ha úgy hozza a helyzet, számítanak a tevőleges segítségükre.
Szakmai napot tartottak Csornai Napközi Otthonos Óvodában
Interaktív gyermek-elsősegély oktatáson vettek részt a Csornai Napközi Otthonos Óvoda munkatársai március hónapban.
Zöldhulladék-szállítás Csornán
Hancz Attila szerint kicsit nehézkesen indult a Kisalföldi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. új szolgáltatása, de az elején nem is vártak mást.
Az egy célért mozduló, tettekre is hajlandó márciusi ifjakra emlékeztek Kapuváron
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
Nagy emberek a múltból - Soós Géza mezőgazdászi és közéleti tevékenysége
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.