1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében

– 1956. október 23-a a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt – fogalmazott dr. Bónáné dr. Németh Katalin polgármester a városi megemlékezésen. Az ünnepség résztvevői elődeink önfeláldozása és szabadságszeretete előtt hajtottak fejet és helyezték el koszorúikat a Soproni úti ’56-
os emlékműnél.

– Miközben a Himnusz hangjait hallgatom és éneklem, gyakran gondolok arra, hogy milyen különös lélekkel áldott meg minket magyarokat a Jóisten, a Teremtő, hiszen ami igazán fontos, ami minket magyarokat lélekben összeköt, a nemzet születéséhez és boldogulásához, életéhez, szabadságharcához nélkülözhetetlen , abból kettőt ad. A magyar sors kettőssége megmutatkozik nemzetünk életében. Ünnepeinken, ha lélekben egymás felé fordulunk, nem csupán nemzeti imádságunk, az „Isten, áldd meg a magyart!” fohásza köt össze, hanem a Szózat „Itt élned, halnod kell” parancsa is – mondta Csorna Város polgármestere, majd a folytatásban arról beszélt, hogy történelmünk kezdetét is két hőshöz, Hunorhoz és Magorhoz kötjük, de ugyanígy a magyar szabadság születésnapját is évente kétszer ünnepeljük: március 15-én és október 23-án. A régi magyarok hite szerint az embernek nem egy, hanem két lelke van: az egyik szorosan a testhez kötődik, benne él és az utolsó pillanatig vele marad. A másik a testtől független és szabad, mely a nácizmus és a fasizmus diktatúrája, valamint a kommunizmus után is életet lehelt a magyarságba.

Az 1956-os ünnepi megemlékezés szónoka ezt követően a csornai forradalmi eseményekről beszélt: Amikor a leszerelés előtt álló katonák hazatértek civil ruhájukért, már érezték, hogy valami változás van a levegőben. A rádió révén Csornán is értesültek a budapesti eseményekről, és a polgárok nagy része érdeklődéssel, csendben, félelemmel vegyes várakozással követte a híreket, de a fiatalok izgatottan és reménytelve várták, hogy ide is eljusson a változás. Csornán is eltávolították a diktatúra jelképeit a középületekről, közüzemekről, de az elkövetkező néhány nap sűrű eseményei a Helyi Ideiglenes Tanács józan gondolkodásának köszönhetően mégsem vezettek súlyosabb következményekhez. 1956 decemberére azonban a félelem légköre ülte meg Csornát. A helyi eseményen való részvétel miatt Székely Sándoron kívül tizenegy személyt ítélt el a bíróság, de ennél jóval több embert hurcoltak meg és telepítettek ki családjukkal.

 „Forradalmaink és szabadságharcaink hasonlóak a végső üzenetükben is.”

A szabadság csak a szuverenitás megszerzésével lehet teljes, a szuverenitás nélkül pedig aligha lehet tartós a kivívott szabadság – hangsúlyozta dr. Bónáné dr. Németh Katalin. Beszéde végén kiemelte: A belső szabadság és a külső függetlenség egymás feltételei, és egyik sem függ a kortól és az időtől.

Beküldés dátuma: 2023. 10. 26.

Kapcsolódó hírek

  • 1956-os megemlékezés Csornán

    Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett városi megemlékezésen Winkler Zsolt katolikus plébános osztotta meg gondolatait az ünnepségen megjelent egybegyűltekkel.

További hírek