A csuhé- és papucsfonásáról híres Osliban még a dalok is a hagyományokról szólnak. A falunapon nagy előszeretettel elevenítik fel a régmúlt idők szokásait. A szabadtéri sütéshez-főzéshez a konyhaművészetekben járatosabb ismerősök segítségét veszik igénybe.
Nagy sürgés-forgás közepette beszélt az osli polgármester a községben történt legfontosabb eseményekről, ugyanis a falunap kellős közepén állt kameránk elé. A település teljes mértékben közművesített, útjaik rendben vannak, és ami a lényeg, hogy a közelmúltban több olyan sikeres pályázaton vettek részt, amelyek minden bizonnyal Osli előnyére válnak. A falu agórája készen áll, a művelődési ház udvarára közösségi teret építenek, továbbá tervezik az 1800-as évek végén épült Szent Vendel-kápolna felújítását.
Fodor József polgármester arról is beszélt, hogy korábban sztárvendégeket csábítottak a falunapokra, de mivel a környéken rengeteg színvonalas művészeti csoport és egyesület működik, idén velük oldják meg a lakosság szórakoztatását. Ezenkívül a helyiek is szívesen bemutatják énekes-táncos tudásukat, tehát nincs szükség az országos hírű, sokszor borsos áron fellépést vállaló művészekre. Az óvodások és az iskolások egyaránt a színpadra lépnek, nem beszélve a hat éve alakult Vadgesztenye Hagyományőrző Dalkörről, melynek tagjai évről évre nívósabb produkcióval állnak a látogatóközönség elé.
Hogy ne csak a szellemnek, hanem a gyomornak is jusson valami, közel ezer darab lángos és közel ezer liter pörkölt és gulyás leves készült, melyből bárki ingyen falatozhatott. Az édesszájúak a sós ennivalók után tortával zárták az étkezést. Fodor József bejelentette: huszonhárom esztendeje ingyen ebédre várják a falu lakosságát és a vendégeket.
Osliba sztárvendéget ugyan nem hívtak, de láthatóan otthonosan mozog a településen Klapka György, a „budapesti aranyember”, aki húsz hektárnyi dióültetvényét gondozza a település határában. Az üzletembert hetente kétszer látják a rábaközi településen, ezért a helyiek félig-meddig oslinak, vagyis maguk közé valónak tekintik. A polgármester szerint a nemzetközi hírű diót nemcsak az íze és a zamata miatt érdemes szeretni, hisz a gazdaság látványnak sem utolsó. Klapka György évekkel ezelőtt hosszabban mesélt saját életéről, valamint ültetvénye történetéről (Rábaközi Magazin 2012. november 21-i száma), ezért most csak dióhéjban foglalta össze az Európa-szerte egyedülálló mintaültetvényének létrehozását. Az ismert vállalkozó diónemesítési projektje révén iparűzési adójával Oslit gazdagítja.
Fodor József, a valamivel több mint kilencszáz lelkes Osli polgármestere szerint minden ember egyformán fontos, ezért valamennyi korosztály képviselőjével megpróbálja megtalálni a közös hangot.
A beledi 1848/49-es megemlékezés szónoka Friedrich Schiller német költő, drámaíró gondolataiból idézett: Az ember életében vannak olyan pillanatok, amikor közelebb kerül a világszellemhez, mint máskor.
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját ünnepeljük 2023-ban, ezért a kormány Petőfi-emlékévnek nyilvánította az idei esztendőt.
A nemzeti színű szalag hétköznapi rohanó világunkban olyan elfeledett szavakat juttat az eszünkbe, mint a hazaszeretet, a szabadságvágy, az összefogás, összetartozás, mellyel egy picit mi is részeivé válunk történelmünk nagy pillanatainak – mondta Horváth László az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári megemlékezésen.
A mai anyukák jobban elfogadják a védőnői tanácsokat, ezért az új jövevény megérkezése után örömmel várják otthonukban a szakembereket, akiknek munkája sokkal összetettebb, mint ahogy azt sokan gondolnák.
Beled Város Önkormányzata egymillió forint önerőt biztosított a beledi óvoda udvarán lévő kerékpártároló megépítésére.