Orbán József évtizedeken keresztül tökéletesítette a velős-hagymás sertésmáj receptjét. A kapuvári vendéglős addig-addig fejlesztette a helyiek kedvenc ételét, míg az bevonult Kapuvár gasztrotörténelmébe. 2025 március első hétvégéjén rendezték meg a hagyományos Kapuvári Böllérmáj és Gasztronómiai Fesztivált.
Tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Kapuvári Böllérmáj és Gasztronómiai Fesztivált Kapuvár Város Önkormányzata, az ÍzvadÁszok Kapuvár Gasztronómiai Egyesület, valamint a Fesztivál Hungária Kft. szervezésében. A nagyszabású program célja a gasztronómiai hagyományok ápolása, a gasztro barátságok kiszélesítése, valamint Kapuvár jellegzetes ételének, a böllérmájnak a népszerűsítése.
Idén 82 főzőcsapat nevezett be a hazai és nemzetközi érdeklődésre számot tartó fesztiválra, melynek a jövőben is meglesz folytatása, hiszen 2025-ben már hét ifjúsági csapat jelentkezett a versenyre. A remekműveket 21 tagú zsűri értékelte, külön figyelmet fordítva az ízvilágra, a tálalásra és az ötletességre. Más-más megítélés alá esett a főétel, vagyis a böllérmáj, valamint az egyéb finomságok, továbbá a sós és az édes sütemények.
Horváth Csaba mesterszakács, a Magyar Gasztronómiáért érdemérem kitüntetettje megnyitóját követően a Kapuvári Hajdúk és Gartai Muskétások, valamint a Kőszegi Ostromnapok Egyesület, és a sárvári Nádasdy Ferenc Bandérium díszlövésével vette kezdetét a verseny. A kulturális műsor fellépője volt Greznár Zoltán és zenekara, a Hajnalcsillag Dalkör, a Győri Szürkebarát Nótaklub, a Barsi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola Tilámli tánccsoportja, az Őszirózsa Dalkör, a Veszkényi Férfidalkör és Sramli zenekar, a Kapuvári Hagyományőrző Nyugdíjas Egyesület, a Szenior Örömtánc Zsuzsival formáció, valamint Kapuvár Város Fúvószenekara.
- Jó volt sétálni az emberek és a csapatok között. A főzés a gasztronómián kívül közösségformáló szerepet is betölt, hiszen a csapatok összedolgoznak, jót beszélgetnek és kialakult egy csak rá jellemző hangulat. Örömömre szolgált, hogy találkozhattam Orbán József családjával. Gyermekei sokat köszönhetnek édesapjuknak, az egykori vendéglősnek, Kapuvár viszont a mostani fesztivált köszönheti a böllérmáj megálmodójának – fogalmazott Horváth László. A város polgármestere jó szórakozást kívánt a résztvevőknek.
Simon Barbara a „Tavaszi szél” főzőcsapat nevében szólalt meg. Elmondta, hogy először vettek részt a fesztiválon. A böllérmájon kívül sertéspörkölttel készültek, ezenkívül islert, zserbót és sajtos tallért is kínáltak az érdeklődőknek. Önkéntes csapatuk korábban karitatív tevékenységben is szerepet vállalt Kapuváron.
A Hanyi Íjászok Hagyományőrző Egyesület szintén indult a fesztiválon. A kötelező „elem”, vagyis a böllérmáj mellett marhabendőt készítettek, méghozzá úgy, „ahogy a táltos szereti”. Meiszter Miklós hozzátette: a süteményeket az íjászfeleségek készítették el.
A Csornai Rendőrkapitányság főzőcsapata először nevezett be a versenyre. A szabadon választott kategóriában bikatöke pörköltet készítettek, mely bikaherét, marhanyelvet, disznószívet tartalmaz, továbbá megspékelve vargánya gombával.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi Percek című műsorában Balázs Tibor legutóbb a Csornai Múzeum egyik különleges relikviáját, az 1848-ból származó Sopron vármegyei nemzetőr csákót mutatta be.