Szabó Lajos falugazdász ennyi rossz után is a jót várja

A csornai körzeti iroda a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szak-igazgatási Hivatal alá tartozó kisebb szervezeti egység. A Rábaközben összesen hét falugazdász végzi a bevezetőben leírt feladatokat, ami kb. negyven településére terjed ki. Egy-egy szakember a helység nagyságától és a la-kosság lélekszámától függő-en öt, illetve hét település falugazdászi teendőivel foglalkozik. Legalább 1800 termelő bonyolítja gazdasági ügyeit a körzeti hivatallal, amelynek tevékenysége 40 ezernél is több szántóterülettel függ össze. Szabó Lajos falugazdász ismertette a jogszabályban meghatározott három legnagyobb kategóriát: ős-termelők, egyéni és társas vállalkozások. Ezeken belül is lehetne persze tovább differenciálni, például a családi, vagy a kis és közepes gazdaságokra.

A természeti csapások szempontjából az idei év volt a legkritikusabb a falugazdász hálózat működése óta - tudtuk meg Szabó Lajostól. A korábban mezőgazdasági szövetkezetnél dolgozó szakember ilyen mérvű elemi gondokkal és mennyiségű csapadékkal még sosem találkozott, mint amilyeneket az utóbbi esztendő produkált. Míg tavaly öt-hat termelő nyújtott be az aszály miatt kár-térítési igényt, addig idén hatvannégyen jelezték belvíz okozta veszteségüket, vis maior bejelentést pedig háromszáznál is többen tettek. Ezek között megtalálhatóak a né-hány kataszteri holdat, de akár a több száz hektárt is meghaladó pusztítások. A falugazdász elmondta: jelen rendelet szerint 30 százalékig maga a gazda állja a kárát, az ezt meghaladó kiesésre pedig kárenyhítő igényt nyújthat be. Mivel az állami források elég szűkösek, arról is szó van, hogy átdolgozzák a kár-enyhítő rendeletet.

Mivel az év háromnegyede eltelt, nagyjából már látni, hogyan alakul a növény és állatállomány. A szakember közepes, vagy még inkább gyenge esztendőnek nevezte a 2010-est. Jelentős hozam-csökkenést okozott az ár- és belvíz a kalászosokban, úgy, hogy még a legjobb termelők is csak szerény, 40 mázsa körüli terményt takarítottak be, akiket pedig ennél is jobban sújtott a csapadék, mind-össze 3 tonnás termésátlaggal zárták a szezont. Az egyéb kultúrnövényeknél, mint a tavaszi árpánál és a zabnál, még nagyobb ki-esések mutatkoznak. A repcetermesztők talán jobban megúszták, mert valamivel jobb területre vetik az értékes ipari növényt. Nagyobb baj érte a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó földeket, mert szinte egész éven át áztatta őket a csapadék. Utóbbit már régen be kellett volna takarítani, de a növénynek még több mint a fele lábon áll.

- A tavaszi vizeket megért kukoricaállomány nedvesség-tartalma rendkívül magas, ezért a növelt szárítási költséget fog eredményezni - fogalmazott Szabó Lajos. A méhészettel foglalkozók szintén szerény hozamra számíthatnak, mert a sok csapadék mellett atkafertőzés is tetézte bajaikat.

A falugazdász rámutatott: számszerűen nem tartják nyilván a megyében a különböző ágazatokat, de azt mindenesetre tapasztalták, hogy jelentős csökkenés következett be az ál-latállományban, s különösen a háztáji gazdálkodás van visszaszorulóban. A csarnokrendszer felszámolásával egyre kevesebben foglalkoznak szarvasmarha-tenyésztéssel és tejtermeléssel.

A normatív és a pályázati támogatások között a legszem-beszökőbb különbség a következő: Előbbi sokkal egyszerűbb, mert ebben az esetben határidőre benyújtott igény-bejelentőről van szó. A pályázatok elnyeréséhez több feltételnek kell megfelelni. A falugazdászok felajánlják a segítségüket azon gazdálkodóknak, akik nem tudnak élni az elektronikus támogatási rendszer adta lehetőséggel.

Szabó Lajos falugazdász ennyi rossz után is a jót várja, és a gazdákkal együtt minden napsütéses órának örülnek. Az uniós támogatások földalapú része 2013-ig hasonló szisztémával fog működni, és ha a természeti csapás is elkerüli térségünket, akkor bízhatnak a mezőgazdászok. Az állattartók helyzete ennél nehézkesebb, mert az esetleges leállás után nem olyan egyszerű újból megteremteni a feltételeket. A szakember szerint ők a stabilabb, kiszámíthatóbb kormányzati ágazati fejlesztésben reménykedhetnek.