Legyen béke, szabadság és egyetértés! - megemlékezés Beleden

A beledi 1848/49-es megemlékezés szónoka Friedrich Schiller német költő, drámaíró gondolataiból idézett: Az ember életében vannak olyan pillanatok, amikor közelebb kerül a világszellemhez, mint máskor. – Március 15-e ilyen nap a mi életünkben is – foglamazott Zsiray Dénes.

Az 1848/49-es szabadságharc 175. évfordulója alkalmából rendezett beledi városi megemlékezés résztvevőit Árvai Eszter köszöntötte. A művelődésszervező elmondta, hogy az ünnepi műsoron a Beledi Általános Iskola 7. osztályos diákjai közreműködnek. Az intézmény Kis-Rába Zenekara „Föl föl vitézek a csatára”,majd a „Kossuth Lajos azt üzente” kezdetű dalt adta elő. Felkészítő tanáruk Vaspöriné Kótai Szilvia.

– Immár 175 év telt el azóta, hogy történelmünk egyik legfelemelőbb pillanatát, napját és óráját élte át a pesti ifjúság, akik győzedelmeskedtek a mindig lehúzó kishitűség felett. Cselekedetük történelmi érvényét még a szabadságharc bukásának ténye sem tudja eltompítani. 1848-ban a nemzeti függetlenség, a szabadság kivívása, a haladás volt a tét – mondta Zsiray Dénes, majd így folytatta a megelékezést: – Nemzetünk életében olyan történelmi sorsfordulók egyike ez a nap, amely által többnek, igazabnak tudjuk magunkat, érezzük a közösség törvény szerinti összetartozását, magunk mögött tudjuk azt a szellemi erőt, amit Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Arany, Jókai, Táncsics életműve jelent a magyarságnak.

 Március 15-e olyan ünnep, mellyel valamilyen módon minden korosztály, minden társadalmi réteg azonosul.

 Mi 1848 titka? Talán az, hogy vértelenül, józanul, megfontoltan zajlott le az átalakulás.

Beled önkormányzatának képviselője arra emlékeztetett, hogy az építésen volt a hangsúly 1848-ban, az emberek nemzetgyűlést választottak, törvényeket alkottak, eltörölték a jobbágyságot, és kivívták maguknak a társadalmi egyenlőséget is. Amikor rákényszerítették a többséget, harcolt a szabadságért, függetlenségért, mert kevésbé számított az egyéni érdek.
– A mai ünnepen a kokárdák és a piros-fehér-zöld zászlók jelképezik azt a reményt és bizakodást, amelyet az akkori emberek érezhettek és egy szebb, boldogabb holnapot akartak teremteni.

– A 12 pont előtt ott állt egy mondat: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” Kívánhatunk-e mást, ennél többet a nemzeti ünnepen, hiszen a mai ember büszkén és hittel, magyarként akar dolgozni a Kárpát-medencében, mert munkánk gyümölcseként gyermekeink számára egy jobb jövőt teremthetünk – hangsúlyozta a szónok a ’48-as forradalom igazi üzenetét, majd hozzáfűzte: Tegye mindenki azt, ami tudása szerint a legjobb és leghasznosabb, de ne csak saját magára gondoljon, hanem a közösségre is.
Zsiray Dénes beszéde végén Jókai Mórtól idézett, aki az 1800-as évek végén, 50 évvel a márciusi események után máig hatóan fogalmazta meg üzenetét: «Míg magyar él, míg szabad ember él e honban, kegyelettel fognak visszaemlékezni ez évre, annak történelmére és a történelem alkotó alakjaira.»
– Mai ünnepségünk is bizonyítja, hogy mennyire igazak voltak Jókai szavai – főzte hozzá a képviselő.