Mihálka Jenő vezetésével 1962-ben alakult meg a kapuvári fúvószenekar. Szabó László úgy véli, hogy élete egyik legjobb döntése volt, amikor gimnáziumi évei alatt a karnagy invitálására csatlakozott a zenekarhoz, mert azóta rengeteg élményben volt része. A diák jóformán még azt sem tudta, hogy mi az a harsona, mikor a “mester”kiszemelte őt rézfúvósnak, és kemény munkával megtanította a hangszer kezelésére. - 1989-ig, míg Jenő bácsi vezette a zenekart, a helyi zeneiskola adta az utánpótlást, majd Váradi Ferenc tanár úr vette át az irányítást. 2000-től a sárváriak karnagya, Pernecker János, majd egy esztendő múlva Szücs Róbert lett a vezető - fogalmazott az együttes elnöke. A karmesterváltás megviselte ugyan a csapatot, ami mégsem oszlott fel; s Szabó László szerint ez annak is köszönhető, hogy új alapokra helyezték a zenekar működését, és bízott bennük a tagság.
Mindig számíthatnak Sárközi Rudolfra, aki ha kell, helyettesíti a karnagyot, de hozzá hasonlóan Grósz Károly is gyakran állt a zenekar élén aktív korában. A zenészek 2005 óta egyesületi formában muzsikálnak. A nyilatkozó szerint azért volt szükség erre a jogi formára, mert nagyobb a lehetőségük a saját szervezésű programjaik pénzügyi hátterének előteremtésére, ezenkívül arra is feljogosítja őket, hogy fogadják az egy százalékos felajánlásokat. Némi bevételre számíthatnak a falunapi fellépésekből, a pályázatokat pedig maguk írják, de legnagyobb támogatójuk az önkormányzat - tette hozzá az interjúalany. A legutóbbi sikeres projektnek köszönhetően 1500 euróra számíthatnak, melyből felfrissítik ruhatárukat, és új dobfelszerelést vásárolnak.
Szabó Lászlót örömmel tölti el, hogy az információ-technológia korában érdeklődnek a fiatalok a zene iránt, ezért továbbra is biztatja őket a közös muzsikálásra, hiszen - mint mondta - náluk rosszat nem tanulnak, viszont sok szép emlékkel gazdagodnak. Kollégánk kérdése nagyon találó volt, mikor azt firtatta, hogy mi is a feladata az elnöknek. Szabó László elmondta, hogy sokrétű tevékenységei közé tartozik a zenekar mindennapi életének koordinálása, s mindemellett állandóan figyelni kell a pályázati kiírásokat. A programszervező a társzenekarokkal szintén tartja a kapcsolatot, hiszen nézőként is szívesen részt vesznek egymás koncertjein. A fúvósok üde színfoltjának számítanak a velük együtt fellépő mazsorettek. Erre korábban is volt példa, amikor a Junior Mozgásstúdió táncosai szerepeltek műsoraikon, s újabban a Kapuvári Ifjúsági Mazsorett Csoport is részt vesz a programokon.
A ‘90-és évek közepe óta tartják meg a hagyományos tavaszi koncertet, melyre már előző év őszétől készülnek. A fúvósok minden esztendőben új repertoárral lépnek a nézők elé, s a zeneszámokat többször előadják az év közbeni fellépésekkor. Az egyedi kezdeményezésen túl a zenekarok egymástól is merítenek ötleteket, s átveszik azokat a darabokat, melyek nagy népszerűségre tehetnek szert. A próbaidőszakban sűrűbbé válik a gyakorlás, mert péntekenként három órán át játszanak a zeneiskolában, a finishez közeledve pedig a vasárnap délelőttöket is feláldozzák a zene oltárán - tudtuk meg az elnöktől. Hogyan tovább az idén? 25 - 30 fellépésre számítanak éves szinten, s a tavaszi koncertet követően mindjárt egy külföldi szereplés várta a muzsikusokat. A nagymegyeri bemutatkozás után az ausztriai Mosonszentandráson megtartott nemzetközi találkozóra várták őket, pünkösdkor pedig Beleden szórakoztatják a nézősereget. Szabó László tájékoztatása szerint a kapuvári fúvósok nyáron sem fognak karba tett kézzel üldögélni, hiszen se szeri, se száma a fellépéseknek.
Tavasszal nemcsak a természet újul meg, hanem a kapuvári fúvósok is mindig friss műsorral lepik meg közönségüket
Szücs Róbert, a kapuvári fúvósok vezetője számos olyan kulisszatitkot is elárult, melyekről a kívülállóknak nem sok fogalma lehet. A karmester feladata, hogy a zeneszámokat összeállítsa a többiek számára. Az ősztől tavaszig terjedő időszak a fúvószenekarok életében az ún.holtidény, legalábbis ami a fellépéseket illeti, ugyanis ekkor gyakorolnak a legintenzívebben. A 45 főből álló csoport tagjai között a fagottoson és az oboáson kívül szinte az összes réz- és fafúvós megtalálható a dobosokkal kiegészítve. A tavaszi hangverseny egyben a kulturális évadnyitó is Kapuváron, s ezeken majd minden esztendőben új belépőt avatnak, mert a zenekarnak több mint felét a zeneiskolából kikerülő ifjak alkotják, akik először muzsikálnak nyilvánosan. A helyi vonatkozású koncerteken kívül nyaranta sok település fesztiválján, falunapján zenélnek.
Benkó Sándor egyik országos televíziós interjúja során azt nyilatkozta: szigorú rend uralkodik zenekarában, és kizárólag maga dönti el, milyen számokat játszanak. (Nem mellesleg a nagy dixielandest igazolta eltántoríthatatlansága.) Ezzel némileg egybecseng Szücs Róbert következő mondata: nem enged beleszólást abba, hogy milyen stílusú darabokból álljon a repertoár, hiszen képtelenség a majdnem ötven zenész egyéni ízlésének eleget tenni, de a számokat úgy igyekszik összeállítani, hogy egybecsengjen a széles nagyközönség elvárásaival: a könnyű- és a komolyzene, valamint a tradicionális fúvós hangzás mind belefér a kínálatba. A karnagy úgy véli, nemcsak a rajongókra, de a zenekarra is ráfér, ha időnként változtatnak egysmást: - Az a lényeg, hogy minél változatosabb és pörgősebb számok menjenek. Van egy-két olyan darab, amit műsoron tartunk, de a tavaszi hangversenyen megpróbálunk teljesen új előadással készülni - fogalmazott Szücs Róbert.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.
Csorna óvodásai gördülékeny, zavartalan nyári időszakon vannak túl, mely a gyerekek életkori sajátosságaiknak, igényeinek megfelelő szabadidős programokkal telt el.
A Kapuvár Térségi Általános Iskolában 700 tanuló kezdte meg a 2025/2026-os tanévet. Idén ősszel is három első osztályt indítottak: egyet Gartán, kettőt pedig a Széchenyiben, és vidéken is szép számmal vannak elsős tanulók.
A padozattól a mennyezetig minden megújult a csornai Széchenyi István Általános Iskola ebédlőjében, mely évtizedek óta a gyermekétkeztetés egyik legfontosabb bástyája a városban.
Mindenkinek megvan a saját stílusa és mintavilága: Fábiánné Domán Hermina az absztrakt geometriát választotta, melyből olyan egyedül-álló alkotások születtek, mint a háromdimenziós papírcsíkok.