művelődési központban vezetett képzőművész kör tevékenységébe. A győri Hild József Építőipari Szakközépiskolában továbbtanuló diák ha akarta, ha nem, mindig megtalálta a megfelelő embert, mert kollégiumi nevelője Szentiványi Károly, felügyelő tanára pedig Lakatos József zalai festőművész volt. A tehetséges ifjú két évig magántanulója volt a természetszeretetet belé plántáló néhai Szabó Gyulának Győrben. Az azóta építésvezetőnek kinevezett Helyes Jenő huszonnyolc esztendeig dolgozott Bábolnán, és természetesen közben sem hanyagolta az alkotást. Az egyik fővárosi iskolában tartott tárlatmegnyitóján megjelent művészettörténész tanácsára rendszeresen zsűrizteti képeit. A művész eleinte ódzkodott az emberábrázolástól, de Erdélyben tett utazásai hatására felfigyelt az alakok jelentőségére, s azóta az aktfestésbe is belevágott.
hatalmas egésznek. Ezért ki itt állsz, szemet s szívet szélesre tárva, vigyázz, vigyázz e gyönyörű világra. Mit a Teremtő alkotott jókedvében, az ember csak rombolja fékvesztett dühében. Ha csak egy parányit ezekért megtettél, már elmondhatod: érdemes volt, hogy megszülettél.” A sorok abból a Helyes Sarolta által megfogalmazott versből származnak, melyet bátyja csornai kiállításának megnyitója alkalmával olvasott fel. A mindig nyüzsgő közösségi diák gyakran szavalt az iskolai ünnepeken, később pedig versmondóversenyeken öregbítette a csornai “lányiskola” (jelenleg Rákóczi-iskola)hírnevét. A csornai Csukásban általános mezőgazdász szakon végzett hölgy tizennyolc éves korában került Budapestre, s azóta ott él. Felnőtt korában a maga örömére farigcsálta a verseket, de rosszul sikerült házasságának ideje alatt alig foglalkozott műveivel, inkább csak a gyerekei kedvéért vetett a papírra néhány rímet. Mikor párjával különváltak útjaik, kezdett intenzívebben irogatni: megélt fájdalmait és kevés örömét foglalta rendezett sorokba. Az igazságtalanságot és becstelenséget nehezen toleráló művész alkotásai nem annyira konkrét témák alapján, hanem inkább az érzelmi befolyások hatása alatt születnek meg. Másfél éve tartó munkanélküliségét is arra használja fel, hogy rendszerezi és pályázatokra küldi korábbi írásait, továbbá szervezés alatt van kötetének megjelentetése, aminek csak az anyagiak szabnak gátat. Helyes Sarolta ma is szívesen gondol Csornára, ahol megtanulta értékelni az egyszerű szépséget. Ma is emlékszik az utcákra, az iskolai rendezvényeken előadott szavalataira, és főleg arra, amikor 1971-ben ő mondott verset a település várossá nyilvánításának alkalmából.
A Beledi Ezüsfenyő Nyugdíjas Egyesület társadalmi munkája
Az emberek az otthoni munka mellett is vegyék észre, ha tehetnek valamit a környezetért, mert annál élhetőbb egy település, minél jobban odafigyelnek a lakóhelyükre.
A Beledi Ezüsfenyő Nyugdíjas Egyesület társadalmi munkája
Az emberek az otthoni munka mellett is vegyék észre, ha tehetnek valamit a környezetért, mert annál élhetőbb egy település, minél jobban odafigyelnek a lakóhelyükre.
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.