Idén hármas évfordulót ünnepelnek Kapuváron: 360 éve alapították Gartát, 100 esztendővel ezelőtt egyesült a két önálló község Kapuvár és Garta; ezenkívül 15 éve hozták létre a Gartáért Alapítványt, ezért a Garta névemlékmű átadására szintén jeles napon, mégpedig a gartai templom védőszentjének ünnepnapján került sor.
Garta önálló léte a kapuvári várhoz köthető. Az első írásos forrás Kapuvárt 1162-ben említi, vagyis azt a várat, amelyet „közönségesen Kapunak” hívnak. A településnek egyértelműen katonai jellege volt. Az Árpád-kori gyepűrendszer részeként kialakult földvár helyett épült végvár lakói a kapuvári hajdúk, muskétások, darabontok voltak – mondta dr. Pintér Gábor, majd így folytatta: – Garta első írásos említése a gróf Nádasdy Ferenc országbíró nevéhez köthető ónémet nyelven keletkezett alapító levél 1663-ból. Muskétások és családtagjaik voltak a település első lakói. Garta önállósága az alapítástól 1923-ig maradt fenn, gyakorlatilag 260 év rövid története jellemzi, de fejlődését végig meghatározta Kapuvár szomszédsága. A két település sokáig rivalizált ugyan egymással, végül a belügyminiszter rendelete egyesítette a két községet. A kuratóriumi elnök hozzátette: A harmadik évforduló pedig a 15 esztendővel ezelőtt létrehozott Gartáért Alapítványhoz köthető.
Jövőt csak a múlt feltárásával lehet építeni.
Az ember örök vágya, hogy maradandót alkosson. A leleplezésre kerülő emlékű lényegében egy település felirat, amely hirdeti és megőrzi a Garta nevet. Kapuvárból nőtt ki a település, mint egy kis testvér, mint egy jó testvér – hangzott az ünnepségen. Végül dr. Pintér Gábor megköszönte a szervezek, a segítők és a támogatók munkáját, mellyel hozzájárultak az emlékmű elkészítéséhez.
Dr. Gadányi Károly az összefogás erejét hangsúlyozta. A Magyar Tudományos Akadémia doktora szerint érdemes visszatekinteni a múltba, hogy aztán előre nézve közös jövőn dolgozzunk valamennyien. – Kívánom, hogy őrizzük az emlékeket, Garta és Kapuvár pedig sokáig virágozzon – tette hozzá.
Hámori György Kapuvár és Garta közös múltjával kapcsolatban megjegyezte: Ha nincs a kapuvári vár, akkor nincs Garta, ha nincsenek a kapuvári muskétások, akkor nem működött volna a kapuvári vár, tehát mindez eleve elrendelt együttműködésnek tekinthető. Polgármesterként nagyon örül annak, hogy Garta, mint településrész is őrzi az identitását: elsősorban vallási vonalon, ezenkívül fontos számukra a hagyományőrzés. – Közös volt a múltunk, közös a jelenünk és bízom benne, hogy egymással karöltve és egymást támogatva nagyon szép, előre vivő jövőbe nézünk – fogalmazott Kapuvár vezetője.
Széles Sándor gyermekkori emlékét felidézve beszélt Kapuvár és Garta közös múltjáról: nyolc-tíz éves korában még nehezen értette, hogy édesapja miért említi külön a Garta nevet, amikor a településrészre érkeztek. Attól fogva számára minden gartai és kapuvári egyformán rendes ember, ezért szeretettel és tisztelettel tekint valamennyi itt élőre. A főispán szerint példaértékű a kapuváriak és a gartaiak összetartása, békesség iránti vágya. Minden kornak szüksége van a nagy nevekre és példaképekre, de legalább olyan fontos a szívekből-lelkekből fakadó helyi értékek, elismerésre méltó emberek megbecsülése.(Fotók: Németh Ferenc)
Gartai jubileumi emlékév
Búcsúi szentmisével vette kezdetét Kapuvár és Garta egyesítésének 100. évfordulója, Garta alapításának 360.
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Új épületszárnnyal bővült az Arany János utcai óvoda Kapuváron
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.