Jól működik a Magyar Falu Program, jellemezte röviden a farádi polgármester a vidéki kistelepülések fejlesztésére, népességmegtartó erejének növelésére létrehozott támogatási rendszert. – Olyan dolgokat tudunk megvalósítani, melyekhez nem kell a helyi büdzséből féretenni. Ennek révén nem áll meg a fejlődés, tehetjük a dolgunkat – hangzott a riportban.
Az ingatlanpiaci árak emelkedése miatt nehéz helyzetben vannak a fiatalok. Nemcsak Farádon, hanem máshol is tapasztalható, hogy a nagyobb telkeken inkább többen építkeznének, mert nincs akkora igény a hatalmas lakóházakra és kertekre. Helyette inkább könnyen belakható, élhető környezetre vágynak az otthonteremtés előtt álló családok. Farádon több új ház épült az elmúlt időszakban, ezenkívül számos ingatlanon hajtottak végre a mai kor igényeinek megfelelő belső felújítást.
A lovas pályánál kialakított telkeken már a negyedik ház építése fejeződik be. Külön öröm, hogy nem csak befektetési céllal vásárolják a telkeket, hanem mert ott szeretnének élni. A falu lélekszáma mostanság megközelíti a kétezret, és már csak hatvan fő hiányzik, hogy elérjék ezt a bűvös számot.
Az önkormányzat mindent elkövet a kisgyermekes családok helyben tartása érdekében. A bölcsődében pedig számolva azzal, hogy növekszik a létszám, idén tavasszal szeretnének plusz egy szobát kialakítani. Az új épületrészre napelemet is terveztek, mellyel csökkentenék a melegvíz-szolgáltatás és a fűtés költségeit.
Szalai Zoltán szerint nagyon tetszik a szülőknek a Biztos Kezdet Rábaközi Rügyecske Gyerekház, mely egyelőre a közösségi házban működik, de hamarosan megoldják a végleges elhelyezését is. Fél évestől akár három éves korig hozhatják ide a gyermekeket. Nagy könnyebbséget jelenthet a szülőknek, hiszen a gyesen lévő anyuka is kerülhet olyan helyzetbe, hogy halaszthatatlan elintéznivalója van és nincs kire hagyni a gyermeket, de arra is jó lehetőség, hogy megszokja a kicsi a közösséget. Farád a Magyar Vöröskereszt Gy.-M.-S. Megyei Szervezetével közös pályázaton az elsők közt hozta létre a gyerekházat a megyében.
A Magyar Falu Program hasznos segítség a településnek – mondta Szalai Zoltán, hozzátéve: A legfontosabb utak rendben vannak és további elnyert 20 millió forint pályázati pénzből szeretnék folytatni a felújítást.
Szalai Zoltán elmondta, hogy a mostani helyzetben az önkormányzat a Fő utca felújítását tűzte ki célul. Arra várnak, hogy esetleg a Leader-programon belül írnak ki olyan pályázatot, mely kisebb önrészt vár el a településektől. Amennyiben lesz ilyen, Farád azonnal be fog nevezni.
– Ötmillió forintot nyertünk a tűzoltószertár felújítására, amiből még a fűtést is meg tudjuk oldani. A szerbiai Tóthfalu tűzoltóival közösen adtunk be egy másik pályázatot, melyen 2,7 millió forintot nyertünk, és rendezvények lebonyolítására is el lehet költeni.
Nehéz átvészelni ezt az időszakot, mert a bezártság nem tesz jót senkinek sem – utalt a polgármester a koronavírus miatt kialakult körülményekre. A felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt hiányoznak a közösségi programok. A község vezetője példaként említette a Hanyi Táltoscsikók rendezvényét, melyre minden év első vagy vagy második szombatján kerítenek sort. Alkalmanként 90-100 nevezője is van az íjászversenynek, de ugyanúgy hiányzik a közkedvelt lovasnap is, melyen 300 ember is kint szokott lenni. Az elszármazottak részvételével megrendezett falunap szintén elmaradt tavaly.
A költségvetéssel kapcsolatban elhangzott: Elsődleges cél az evangélikus és a katolikus temetői urnafalának és kerítésének rendbetétele. A focisták el vannak látva a legfontosabb eszközökkel, de a fűtés korszerűsítés nagyon fontos lenne. Szeretnék kicserélni az orvosi rendelőben a régi kazánokat.
Gyopáros Alpár nemrég tájékoztatót tartott a polgármestereknek, melyen a település vezetői konkrétan rákérdeztek, hogy mi fér bele a pályázatokba. – Ez óriási lökést adott, mert fel tudunk készülni, mire a pályázatokat kiírják – fűzte hozzá Szalai Zoltán, aki szerint úgy kell kialakítani a rendszert, hogy működőképes legyen a falu.
A Magyar Falu Program tisztán hazai költségvetési forrásból gazdálkodik, de Gyopáros Alpár bizakodó a következő időszak gazdasági fellendülésével kapcsolatban.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.