A Timaffy László Alapfokú Néptánciskola és a Pántlika Néptáncegyüttes minden évben táncos színpadi műsorral, zenekari koncerttel vagy kiállítással ünnepli meg a Tánc Világnapját. Az idei esztendőben a hazai Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti jegyzékében, 2018. óta pedig az UNESCO „Az emberiség szellemi kulturális örökségének” reprezentatív listáján is szereplő kékfestő hagyomány szellemében rendeztek kiállítást.
A tánc ősi örökségünk, amit életben kell tartanunk. Részese a vallási szertartásoknak
vagy a családi ünnepeknek és általában a közösségi alkalmaknak: táncolunk örömünkben, bánatunkban, de tánccal fejezzük ki sokszor az érzéseinket is – hangzott a Lengyel Sándor Műveszetek Házában tartott zenés-táncos rendezvényen, melyen a talpalávalót a Fajkusz Banda szolgáltatta. – A tánc bizonyítottan jobbá teheti az életünket a hangulatunkat, tánc közben megfeledkezünk a gondokról, megtanulunk szépen mozogni és ami nagyon fontos, jól érezzük magunkat tőle – mondta Lengyel Ágnes.
– A kékfestő a hagyományos magyar viselet egyik gyönyörűséges alapanyaga, amely napjainkban éli reneszánszát, és már korántsem igaz, hogy csak néptánc szoknyák készülhetnek kékfestő textilből. A Pántlika viselettárában minden korosztályra találunk kékfestő ruhát, melyek közül többet is láthatnak a mai műsorban – fogalmazott Timaffy László Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, majd bemutatta az ország legfiatalabb kékfestőjét. A „Kékre festett világ” című kiállításon Gerencsér Enikő, a kékfestés Junior Prima díjas nagykövetének munkáit tekinthették meg.
A kékfestés olyan évszázados tudás, amit már csak öt család ismer Magyarországon. Enikő az 1906-ban alapított győri családi műhely ötödik generációs sarjaként a hagyomány és a korszerűség ötvözésében látja a jövőt, és persze abban, hogy minél többen megismerjük az ősi szakmát. Olyan tudás ismerője, amit jelenleg kevesen birtokolnak a világon.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.