Az iparszerű mezőgazdasági termelés nem kedvez a vadállománynak, de a legfeltűnőbb változás az énekesmadarak életmódjában figyelhető meg – mondta Molnár István. A természetfotós szerint egyre több madár keres magának élőhelyet a városi parkokban.
A beledi Molnár István természetfotós képeivel már szinte mindenki találkozott a Rábaközben, de nemcsak szűkebb hazájában, hanem az ország többi településén is népszerűsíti a tájegység színes növény- és állatvilágát vetített képes előadásaival. Megfordult már a megye számtalan iskolájában, nyugdíjasklubjában, ahol közvetlen környezetünk szépségeiről, a táj adottságairól és gazdag élővilágáról beszélt. A Csornai Nyugdíjas Akadémia 2024 őszi-téli ismeretterjesztő sorozatán „Az én Rábaközem” címmel tartott vetített képes bemutatót.
Az emberi beavatkozás és az egyre szélsőségesebb időjárás érezteti hatását a természeti környezetre. Molnár István szerint jó esetben még ma is megtalálhatóak a tájegységre jellemző emblematikus fajok, de érezhetően csökkent az egyedek száma. A Kisalföldre jellemző síkvidéken és a folyók mentén fellelhetőek a gyurgyalagok, a jégmadarak, a partifecskék. A háztáji állattartás megszűnésével, az élőhely szűkülésével látványosan csökkent a többi fecskefaj száma. Előfordulhat, hogy néhány éven belül teljesen eltűnik a környékről a füsti- és az eresz alatt költő molnárfecske.
A monokultúra és a vetésforgó kialakulása, a rejtőzködést biztosító fasorok hiánya miatt szabad szemmel is láthatóak a nagyobb vadak a földeken, a kisebb erdős területeken. Az őzek nappal is felbukkannak, de az éjszakai életet élő szarvasokkal és vaddisznókkal az emberek ritkábban találkoznak.
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi Percek című műsorában Balázs Tibor legutóbb a Csornai Múzeum egyik különleges relikviáját, az 1848-ból származó Sopron vármegyei nemzetőr csákót mutatta be.