A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi percek című sorozatában legutóbb egy különleges tárgyat mutatott be a nézőknek a Csornai Múzeum munkatársa. Balázs Tibor elöljáróban ismertette a bakteralabárd eredetét és a hozzá kapcsolódó néphagyományt.
Balázs Tibor mielőtt bemutatta a közel 200 éves 19. századi rábaközi bakteralabárdot, elmesélte, hogy mivel foglalkoztak régen a bakterek. Maga a kifejezés a német Wächter szóból ered, melynek jelentése: őr, éjjeli őr, ezért a vasúti őrökre, pályaőrökre is szokták alkalmazni a kifejezést.
– A bakterek, éjjeliőrök nagyon fontos, felelősségteljes feladatot végeztek a rábaközi községekben az elmúlt évszázadokban. Őrizték a falvakat, botjukkal, bakteralabárdjukkal járőrözve éjszaka az utcákon és vigyáztak a lakosok értékeire, házaira. Igyekeztek megakadályozni a tűzeseteket, lopásokat, rablásokat, garázdaságokat – fogalmazott a gyűjteménykezelő. Általában megbízható, becsületes, éber és józan embert bíztak meg ezekkel a teendőkkel – tette hozzá, majd így folytatta: A bakter azt is jelezte, hogy hányat ütött az óra és figyelmeztette a lakosságot, hogy a tűzre-vízre vigyázzanak.
A 14. századi svájci eredetű és a középkorban gyalogsági fegyverként használt alabárd alkalmas volt a szúrásra, a vágásra és az ütésre. A kampójával könnyedén kirántották a lovasokat a nyeregből. Mindez megmagyarázza, hogy a svájci parasztok milyen sok győzelmet arattak a lovas csapatok felett. A hosszú nyelű szálfegyver elterjedt volt Mátyás király fekete seregének nehézgyalogságánál is.
Balázs Tibor elmondta, hogy az alabárdot a Vatikánban ma is használják a pápa testőrségét képező svájci gárdisták díszfegyvereként. A Csornai Múzeumban lévő eszköz a rajta lévő felirat szerint 1840-ben készült és a rábaközi Kisfalud településről származik. A szakemberek valószínűsítik, hogy a bakter számára készült alabárd az egyik helyi kovácsmester munkája. A 19. századi eszközön olvasható a «dicsírtessík a Jézus», az 1840-es évszám, néhány rövidítés, továbbá az «és a többi» felirat is. Ezenkívül az elején és a hátulján is feltüntették a katolikus többségű Rábaközben gyakran használt Mária-monogramot is.
A bakterekhez számos különleges néphagyomány kötődik. Az utolsó rábapordányi bakter, Porga András egyben harangozó is volt. Szilveszter éjjeli bakterkiáltóját 1971-ben jegyezte fel a farádi Horváth Győző tanár, a Rábaköz kiváló ismerője és kutatója – mesélte a Csornai Múzeum gyűjteménykezelője.
A bakter újévköszöntő énekéért, és egész éves szolgálataiért és hálájuk jeleként itallal és frissen sütött kaláccsal, süteménnyel kínálták. Kolbászt, sonkát, aprópénzt tettek a tarisznyájába, ő pedig ment tovább, hogy a következő háznál folytassa énekét, de volt, ahova csak újév hajnalán ért oda.
A bakter szilveszter éjjelén végigsétálva a falu utcáin, botjával bekopogtatva a házakhoz a következőt énekelte:
Nyolcat ütött már az óra
Ember vigyázz ezen szóra
Holnap már új évet érünk
Isten ha meghagyja érnünk
Dicső hála Istennek
Az új esztendőben.
Elmúlik az ó esztendő,
itt lesz már az új esztendő.
Legyen boldog minden ember
Legyen boldog minden ember
A családja körébe’
Boldog új esztendőbe’
– Idén is megszerveztük a családi napot, amit a tavalyihoz hasonlóan, a Múzeumi Világnaphoz kötöttünk.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.
Csorna óvodásai gördülékeny, zavartalan nyári időszakon vannak túl, mely a gyerekek életkori sajátosságaiknak, igényeinek megfelelő szabadidős programokkal telt el.
A Kapuvár Térségi Általános Iskolában 700 tanuló kezdte meg a 2025/2026-os tanévet. Idén ősszel is három első osztályt indítottak: egyet Gartán, kettőt pedig a Széchenyiben, és vidéken is szép számmal vannak elsős tanulók.