Szabó Imre családjának a mezőgazdaság a megélhetést jelentette, ezért interjúalanyunk már gyermekként belecsöppent a kétkezi munkába. Édesapja téesztagként dolgozott, de otthon is intenzíven gazdálkodott, ezért a családtagok besegítettek a tehén- és disznótartásba, valamint az állatok takarmánnyal való ellátásába. A föld megművelése főként kézi erővel történt, így a gyerekek az iskola után a játékok helyett a kapát ragadták meg. A rábakecöli gazdát kicsi korában néhányszor elvitték Bükfürdőre, ahol kíváncsian figyelte a felnőtteket, és már akkor feltűnt neki a nagy különbség: az osztrákok hozzánk képest sokkal jobban élnek. Talán nem volt olyan nagy hívság a részéről, amikor arról álmodozott, hogy a zsíros kenyér helyett egyszer ő is finomakat ehet, és mint ahogy a külföldiek, belekóstolhat a habos sörbe.
Szabó Imre 1975-ben végzett a csornai Csukás növénytermesztő tagozatán, majd a ’80-as évek közepéig különböző technikusi minősítéseket szerzett.
Interjúalanyunk azt persze nem fogja megtudni, ha másként dönt, akkor hogy alakul a sorsa, de úgy érzi, nem bánta meg a pályaválasztást. A helyi mezőgazdasági szövetkezet ágazatvezetője 1994-ben hagyott fel a nagyüzemi tevékenységgel, s mivel ötleteit nem fogadták kitörő örömmel, inkább a saját lábára állt. Felesége szüleinek 15 hektáros páli földjein kezdte az önálló gazdálkodást, s mellette megpróbálkozott a háztájival. Akkoriban egyfajta növényt termesztettek: cukorrépát vagy a rá következő évben zöldborsót és csemegekukoricát. – 1993 után a mezőgazdaság magánszektorát is támogatták, és sikeresen részt vettem a pályázatokon – mesélte Szabó Imre, akinek innentől kezdve felfele ívelt a gazdasága, és ahol tudott, földet vásárolt. Merész lépés volt ez a részéről, mert a család szinte minden forintját felélte, és hiába fájt a szíve egy jobb autó után, a Trabantot is csak később cserélte le. A Szabó család az újabb beszerzéseket még tudatosabban irányította, hogy a kisebb, különálló földterületek lehetőleg összefüggő táblákat alkossanak. A nehezen művelhető réti talaj előnye, hogy jobban megtartja a nedvességet, ezért búzából, kukoricából és napraforgóból az országos átlagnál nagyobb termésmennyiséget lehet produkálni – mondta a gazda, aki nyomban kiegészítette: de ezzel együtt a költségek is magasabbak. A 2000-es évek elején lecserélték a KGST-időkből származó mezőgazdasági gépeket, hogy az ütőképesebb állománnyal jobban menjen a munka. Jelenleg háromféle növénnyel foglalkoznak: napraforgóval, őszi búzával és repcével. A tavaszi árpa kisebb területen kelt ki, és a tulajdonos szerint jót tenne a vetésszerkezetnek, ha még több fajta ültetvénye lenne.
Szabó Imre a legtöbb problémát nem magában a mezőgazdaságban látja, hanem az egyéb, ehhez kapcsolódó járulékos tevékenységekben, mint például a felvásárlási vagy a kereskedelmi láncolat működésében. Nem az akasztja meg a munkát, ha elfagy néhány tő krumpli, hanem például legutóbb képtelen volt érvényesíteni az egyik berendezésének szavatosságát. A rábakecöli gazda az európai uniós támogatási rendszert így magyarázta: a 100 méteres versenypályán 40 méteres hátránnyal indultunk, míg közben mások folyamatosan fejlődtek, ezért 2014-ig sem fogjuk behozni a lemaradást. Ausztriában nem néznek ferde szemmel a városban néha megjelnő mezőgazdasági járművekre, nálunk meg legszívesebben leszorítanák őket a közutakról. Persze a kombájn méreténél fogva ez nehezen sikerülne, de benne van az elutasítás az autósok viselkedésében.
Nehéz az ideális középutat megtalálni: Szabó úr úgy gondolja, hogy az elégedett ember annyira el van telve, hogy semmit sem fog csinálni, ezért mindig újra és többre kell törekedni. Esetében ez a gazdaság gyarapítását jelenti a szűkülő lehetőségek ellenére is. Az örökösen panaszkodó embertől viszont a köznyelv szerint el kell venni, aki pedig dicsekszik, valaminek a hiányát palástolja viselkedésével. A rábakecöli családban jól működik a munkamegosztás: a feleség gondoskodik az adminisztrációs és pénzügyi teendőkről, a könyvelést külsős szakemberre bízták, két felnőtt fia pedig a mezőgazdasági tevékenységben segít. Szabó Imre több évig tartó komoly egészségügyi problémája energiáinak egy részét felemésztette, és megfordult már a fejében az utódlás gondolata, de szeretne még néhány aktív évet eltölteni a mezőgazdaságban. Idén augusztusban néhány hetet biztos, hogy a pihenésre szán. Gyermekkori vágya részben megvalósult, mert ha nem is hobbiszinten, de szokott utazni: Észak-Afrikát és Nyugat-Európát bejárta, ugyanakkor legnagyobb élménye a tavalyi csíksomlyói búcsú volt. További erdélyi utat is terveznek, de a nyári melegben inkább a tengerpartra igyekeznek.
Beküldés dátuma: 2012. 06. 20.
-
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
-
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
-
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
-
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
-
Új épületszárnnyal bővült az Arany János utcai óvoda Kapuváron
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.