A Portfolio Csoport 2024 végén tizedik alkalommal osztotta ki a – kilenc kategóriában meghirdetett – rangos agrárdíjakat az ágazat legjelentősebb rendezvényén, a kétnapos Agrárszektor 2024 Konferencián. Tavaly a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. nyerte el a Fenntartható mezőgazdaságért díjat.
– Ez nagyon nagy elismerés. Főleg azért, mert mi komolyan gondoljuk a fenntarthatóságot az agráriumban. Sok olyan technológiát, technikát vezettünk be a szántóföldi növénytermesztésben, amivel megkötjük a szenet a talajban. Ez a legfontosabb karbonmegkötési lehetőség, amit mi auditáltattunk az akkreditációval rendelkező szervezettel, az Agreena csoporttal – fogalmazott Bóna Szabolcs. A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója kitért arra, hogy a növénytermesztés mellett alapvetően állattartással foglalkoznak. Ma már mindenki tudja, hogy kérődző állatok, különösen a tejelő szarvasmarhák jelentős szén-dioxid- és metán-kibocsátók. Utóbbiaknak ráadásul sokkal nagyobb a karbonlábnyoma is. A mezőgazdasági zrt. a karbonsemlegességet tűzte ki célul, melynek érdekében rendkívül sokat tettek az állattartás terén is.
A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. a lehető legkisebb környezeti terhelés mellett végzi a tevékenységét. Egyszerű példával élve: 1 kilogramm hús vagy 1 liter tej előállítása nagyságrendekkel alacsonyabb ökológiai lábnyomot jelentsen a világnak.
Hogy éri el mindezt a rábapordányi cég? A hatékonyságnöveléssel, vagyis racionális anyagfelhasználással úgy, hogy minél kevesebb fosszilis energiára legyen szükség – érvelt a szakember.
Bár néhányan megkérdőjelezik a klímaváltozás jelenségét, de Bóna Szabolcs szerint attól ez még nagyon is valós dolog; így inkább az a vita tárgya, hogy mennyire befolyásolja az emberi tevékenység, avagy esetleg természetes folyamat eredménye. – Nekem meggyőződésem, hogy az embernek ebben része van, és pont ezért is feladatunk és felelősségünk, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot, minél kisebb változást eredményezzen az általunk végzett tevékenység.
A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-nél a sertés jelenti a fő irányvonalat: 950 kocát tartanak és évente 30 -32 ezer malac születik, melyből 22 - 24 ezret felhizlalnak végsúlyig, majd vágósertésként értékesítik. A kettő között különbözetet 25 kilogrammos malacként adják el a piacon. Egy-másfél év múlva szeretnének átállni a tenyészállatok előállítására és értékesítésére.
A magas genetikai színvonalat képviselő Holstein-fríz tejelő szarvasmarhák állományát 550 - 600 tehén adja. A termelési hozam a következő: Egy-egy naponta fejt állatra vetítve átlag 40 - 45 kilogramm között van.
Ki végzi el a munkát? A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-nél 85 - 95 személyt foglalkoztatnak, melynek egy része idénymunkás, hiszen a nyári betakarítási időszakban több emberre van szükség, tehát az állandó létszám 85 főt jelent.
Beküldés dátuma: 2025. 04. 01.
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Új épületszárnnyal bővült az Arany János utcai óvoda Kapuváron
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.