Vállalkozásfejlesztési konferencia Kapuváron

Kapuvár és Nagymegyer egyik közös projektje a vége fele tart, hiszen mindkét településen megépült és üzemel az inkubátorház, melyet az induló vállalkozások Kapuváron szépen belakják. Hámori György emlékeztetett arra a több éve megkezdett tevékenységre, mellyel feltárták a Rábaközben rejlő értékeket. A szellemi és a tárgyi adottságok mind értékesíthetők a piacon, ezért nem árt tisztában lenni azokkal a gazdasági lehetőségekkel, amelyek még  rendelkezésre állnak a nehéz körülmények ellenére is. A város vezetője szerint akkor tudnának valódi segítséget nyújtani a kezdő vállalkozásoknak, ha csökkentenék az adóterheket, de erre a közeljövőben sajnos nincs lehetőség. Kapuvár idén is közel 260 millió forintot költ intézményhálózatának fenntartására, melyet még az iparűzési adóból befolyt összeg sem képes fedezni (20 millió forinttal kevesebb). A helyhatóság kíváncsian várja, hogy miként fog ez az arány  változni, miután az állam átveszi az egyes intézmények működtetését. Addig maradnak a mostanihoz hasonló, tájékoztató jellegű konferenciák, mert a magáncégek az ott elhangzottakból is profitálhatnak. A házigazda település polgármestere elégedett volt a „Foglalkoztatás és gazdasági fellendülés a Rábaközben” című tanácskozás iránti érdeklődéssel, amit a kiváló előadók és az általuk tárgyalt témák is szavatoltak.

A helyi erőforrások rendszerezésére, és az erre épülő innovációé a jövő, mert van távlata a megújuló vállalkozásoknak, csak ezeket fel kell ismerni.
– A Rábaköz rendkívül gazdag;  gazdasági, természeti értékeivel, az itt élő emberek tudásával sok lehetőséget kínál. Az inkubátorház azokat a vállalkozókat segíti, akik kicsit többet akarnak, meg akarják újítani magukat, vagy el akarnak indulni a fejlődés valamely általuk meghatározott módján, kihasználva az itt lévő erőforrásokat. Prof. dr. Dsc Rechnitzer János úgy véli, hogy hazánk előtt egyetlen út van: az emberekben felhalmozott tudás, illetve kultúránk, környezeti adottságaink kiaknázása. A győri Széchenyi István Egyetem tanára mindezekhez már csak a jó intézményrendszer meglétét hiányolja. Szerinte nem feltétlenül a turizmusban kell gondolkodni, mert az szűk réteg megélhetését biztosítja, inkább a Rábaköz jól bevált termelési hagyományaira, értékesítési tradícióira kellene összpontosítani. Egyszerű példát is mondott: a föld kínálta természeti tényezőket kellene kihasználni, s mint ilyen, a kihalófélben lévő uborkatermesztés feltámasztásával. A zöldenergia-hasznosítás, a biotechnológia még további  lehetőségeket tartalmaz. A professzor nem tartja lehetetlennek a régi ruhaipari termelés felélesztését sem.

Illés János, a kapuvári munkaügyi központ kirendeltség-vezetője szerint javult a térség munkaerő-piaci helyzete. Míg korábban a segéd- és a betanított munkásoknak nem tudtak állást kínálni, napjainkban többüket elhelyezték a közmunkaprogram révén.  Az is nagy eredménynek tekinthető, ha a helyi cégeknél nem voltak leépítések, és ugyancsak pozitívumot jelent a kisebb vállalkozásfejlesztési projekt kapcsán felvett munkaerő. A szakember ismét beszélt Ausztria közelségéről, mert sok álláskereső ott találja meg a boldogulását. A munkaügyi központok a munkáltatói igényeket figyelembe vevő, és a hiányszakmákra orientáló képzésekkel segíthetik az állástalanokat.