Újabb alapkőletétel Csornán: új bölcsődével bővül a város

Nagy szüksége van a gazdaságnak a visszatérő munkaerőre és nagy szüksége van a családoknak az olyan helyi szintű szolgáltatásokra, ahol biztonságban tudhatják gyermekeiket – fogalmazott Gyopáros Alpár az új csornai bölcsőde alapkőletételének alkalmából. A kifejezetten környezethez illő, energiatakarékos működtetéssel tervezett beruházás részleteiről a város polgármestere beszélt.

Gyopáros Alpár megválasztása utáni első Rábaközi Televíziónak adott interjújában arról beszélt, hogy már a kampány során is megkérdezték tőle: Milyen további feladatok várnak rá az elkövetkezendő időszakban, hiszen már eddig is olyan sok fejlesztés történt a térségben. Az országgyűlési képviselő elmondta, hogy munkája során mindig újabb és újabb kihívások érik, meg egyébként is folyamatosan keresi a települések fejlesztésének lehetőségeit.
– Tudatos fejlesztéspolitikát hajtottunk végre a választókerületben. Négy évvel ezelőtt, 2018 tájékán a környék polgármestereivel úgy fogalmaztuk meg a térségfejlesztési elképzeléseinket, hogy három dimenzióban képzeljük el a munkát – fogalmazott Gyopáros Alpár, majd így folytatta: – Vannak olyan elképzelések, amelyek nem a mi hatáskörünkbe tartoznak, mert kormányzati beruházásoknak minősülnek. Ilyenek a vasút- és az autópálya fejlesztések, a gyorsforgalmi utak építése, sőt, még talán a mellékúthálózat is ide sorolható. A települések polgármestereivel mi maximum lobbiztunk a kormánynál, hogy ezek a beruházások folyamatosan haladjanak. Sikerrel vettük ezeket az akadályokat, mert ma már nemcsak a csornai, hanem a Győr és Sopron közötti M85-ös, illetve a Szombathely és Csorna közötti M86-os gyorsforgalmi út is megépült, és azóta elindult az M83-as építése is Győr és Pápa között. Szeretnénk folytatni ezt a sort, beleértve a vasútfejlesztést a GYSEV és a MÁV vonalakon is.
Az országgyűlési képviselő a középszintű fejlesztésekhez sorolta azon szolgáltatásoknak a megújítását, melyek inkább térségi szintű feladatként hárultak az önkormányzatokra. Ilyenek a tanuszoda beruházások, az idősotthon építések, a fürdők, a piacok és az iparterületek fejlesztései. Ezek a munkálatok nemcsak a helyiek életminőségét befolyásolják pozitív irányban, hanem a környező településeken élőkét is.
A kormánybiztos szerint az ennél kisebb szintű beruházásokkal kapcsolatban szinte mindenki a Magyar Falu Programra gondol, mert a projektek döntő része olyan helyi jellegű, alapszintű szolgáltatások fejlesztését jelenti, amelyeket a falvakban végeztek el. Ugyanakkor az ilyen alapszolgáltatásokra a kisebb városokban is szükség van, mint például az utcák, járdák felújítására vagy helyi jelentőségű intézmények fejlesztésére.

Magyarországon a rekord alacsony munkanélküliség mellett egyre erősebb munkaerőhiányról beszélhetünk és ezzel párhuzamosan egyre több gyermek születik. Az állásadók arra ösztönzik az édesanyákat, hogy mielőbb térjenek vissza a munkahelyükre, ehhez viszont olyan szolgáltatásokra van szükség, ahol a szülők el tudják helyezni gyermekeiket napközben.
– Bízom benne, hogy nemcsak Csornán, hanem a környező településeken is egyre több bölcsődei férőhelyet tudunk majd avatni és ezzel párhuzamosan kívánom Csornának, hogy a polgármester asszonynak és csapatának sikerüljön végrehajtani a középszintű szolgáltatásokat is, valamint feleljenek meg az újonnan keletkező kihívásoknak.
Az országgyűlési képviselő összefoglalója végén megköszönte a megyei önkormányzat együttműködését, hiszen a településekkel együttműködve alakították ki a területfejlesztési források elosztását, melynek zászlóshajója volt a bölcsődeépítés.

A szerződés szerint 2023. január végéig kell elkészülni a csornai bölcsődének, miközben az önkormányzat elindítja az eszközbeszerzéseket, valamint a használatbavételi és működési engedélyek beszerzését – közölte érdeklődésünkre dr. Bónáné dr. Németh Katalin.
A TOP-os pályázaton nyert mintegy 560 millió forinthoz kormányzati póttámogatás is érkezett, illetve az önkormányzat is hozzátette a maga részét, így megközelítőleg 800 millió forintból épül meg az 56 férőhelyes csornai bölcsőde. A tervek úgy készültek el, hogy bővíthető lesz két csoportszobával, melynek keresik a pénzügyi fedezetét – tette hozzá a polgármester, aki azt is elmondta, hogy három folyosókkal összekapcsolt épületegyüttesből fog állni a bölcsőde. A tervezéskor első számú szempont volt a gyerekek igényeinek figyelembevétele, ezenkívül a könnyű megközelítéshez sok parkolóhelyet is szeretnének az épület környékén.

– 8,5 milliárd forintból több mint 1000 bölcsődei férőhely jön vagy jött létre már a megyében – mondta Németh Zoltán. A megyei közgyűlés elnöke szerint is fontos a helyben elérhető bölcsődei szolgáltatás, hiszen a beköltözőknek és a kormány családtámogatási rendszerének köszönhetően több a gyermek. Régen több édesanya maradt otthon a kisgyermekkel, viszont folyamatosan változik az életforma, így a szülők ma inkább visszamennek a munkahelyükre, tehát indokolt a bölcsődei férőhelyek növelése – szögezte le Németh Zoltán.

(Fotó: Szabados Tibor)