Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem
Hirdetés

Tiszta szívvel, fenntartások nélkül ünnepeljük március 15-ét

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját ünnepeljük 2023-ban, ezért a kormány Petőfi-emlékévnek nyilvánította az idei esztendőt. Egyik legjelentősebb költőnk élete szimbólummá vált, hiszen gyermekkora a forradalmat megelőző reformkorban gyökeredzett, majd a márciusi események központi figurájává vált. Rejtélyes halála a békés forradalmat követő szabadságharc bukásához kötődik. A márciusi ifjak egyik vezetője volt. Az 1848/49-es események máig ható üzenetéről dr. Pető Péter, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke beszélt a csornai Petőfi-szobornál.

A márciusi ifjak megelégelték az idegen elnyomást, szabadságra vágytak, és dicsőségessé, példaértékűvé tették március 15-ét – mondta ünnepi beszédében dr. Pető Péter.
175 éve közös álmot „látott” a gazdag gróf és a nincstelen jobbágy, az ifjú diák és a veterán katona. Származástól függetlenül, egyenlő félként, vállvetve küzdöttek a közös célért az emberek: az önálló, szabad, független Magyarországért. Mindannyian hittek a szabadság eszményében, a nemzet erejében és egységében.
– A reformkor fontolva haladását követően robbant be a népek tavasza Magyarországra, és hozta el a szabadság álmát. Az álom azonban kétségtelenül egy fiatal költő dalával kezdődött, egy dallal, amely szikrát gyújtott a lelkekben, és hangot adva a szívekben munkáló szabadságvágynak, forradalommá nőtte ki magát. Egy olyan dallal kezdődött, melynek hallatára egy ország égett lázban és egy nemzet ragadott fegyvert és skandálta egyszerre azt a bizonyos „talpra magyart”. De ez nem csak egy ember álma volt, nem csak Petőfié vagy Kossuthé, ez egy nép álma, a magyar nemzet álma volt – fogalmazott dr. Pető Péter.

1848. március 15-e, nemzeti forradalmunk, majd dicső szabadságharcunk - a rákövetkező bukás ellenére is - egyik legszebb, legörömteljesebb ünnepünk – hangsúlyozta az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alkalmából rendezett városi ünnepség szónoka a csornai Petőfi-szobornál.
– Talán éppen emiatt lett 1848. március 15-e az egyik legfénylőbb napja történelmünknek. A legfénylőbb, pedig valójában szeles, esős és barátságtalan nap volt.
A legfénylőbb, pedig Pest és Buda polgárai - akárcsak az akkori Magyarország városainak és falvainak népe - aligha ébredt úgy március 15-ére virradóra, hogy ez lesz az a nap. Az a történelmi nap, a magyar szabadság napja, amelyet - amíg csak magyar ember lesz a világon, - mindig és mindenütt ünnepelni fognak.
Március 15-e a szabadság, az egész nemzet szabadságának a napja, de elsősorban a fiatalok ünnepe – állapította meg a megyei közgyűlés alelnöke. Amíg a fiatalok Petőfihez, Jókaihoz, Vasvárihoz hasonlóan szenvedélyesen keresik és ki merik mondani az igazságot, nem kell félnünk a jövőtől sem – tette hozzá.
– 1848. március 15-e tradíciót jelent. Azt a tradíciót jelenti, amely annak idején megteremtette a modern értelemben felfogott nemzetet, a polgári szabadságot.
Azt a tradíciót jelenti, amely megteremtette a jogegyenlőséget és alkotmányosságot, eggyé téve a haza és a szabadság fogalmát.
1848 a magyar történelem azon ritka pillanatainak egyike, amikor egybeolvadt a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelem.
Március 15-e az az ünnep, amelyet a magyar nemzet alkotott meg magának.
Előbb volt piros betűs ünnep az emberek szívében, mint a naptárban. Kitüntetett szerepét azóta is megőrizte: március 15-ét ugyanis mindig tiszta szívvel, fenntartások nélkül lehet ünnepelni.

Széchenyi István vagy Kossuth Lajos, Petőfi Sándor vagy Vasvári Pál, Klapka György vagy Damjanich János: mindannyian másképpen látták az ország helyzetét és különböző megoldásokban gondolkodtak, de ha kellett, mégis összefogtak. – Nekünk, magyaroknak, március idusa egyfajta sziget, ahova mindig kikötünk és feltöltődünk egymás szavával, tekintetével, bátorító mosolyával – hangzott a városi ünnepségen.

Dr. Pető Péter szerint a történelem arra tanít bennünket, hogy a forradalom nem más, mint a nemzet lelkében történő változás, az egymásra találás pillanata, ezért erőszakmentesen, fegyverek nélkül is elérjük céljainkat, mert olyan igazi erő táplálja, mint a nemzet ereje.
– Nekünk, 21. századi magyaroknak is hinnünk kell, hogy közösen érdemes megküzdeni a jelen problémáival, mert azzal a saját jövőnket formálhatjuk.
Hajtsuk hát meg közösen fejünket előttük, s e főhajtással mondjunk köszönetet, amiért hittel, lélekkel és kitartással ránk hagyományozták múltunkat, Magyarországot, s nekünk adták jövőnket: a mi független Magyarországunkat, a valódi Európa Magyarországát! – tette hozzá a megyei közgyűlés alelnöke.
– Petőfi Sándor, éppen március 15-e miatt több mint egy nagyszerű lánglelkű költő részévé vált nemzettudatunknak. Ma és holnap mindenhol elhangoznak az ő gondolatai, ahol csak magyarul lehet és szabad ünnepelni. Szinte minden magyar településen van Petőfi utca vagy tér és túlnyomó többségében – ahogy itt Csornán is – Petőfi-szobor is. Ami nem csak a költő, a hazafi szobra, hanem egyúttal mindenütt a mi igazi szabadságszobrunk, magyaroknak – fogalmazott dr. Pető Péter. (Fotó: Szabados Tibor)

Beküldés dátuma: 2023. 03. 20.

Kapcsolódó hírek

További hírek