Természetszerető emberek foglalkoznak a borral

Isten mondja: Noé fiam, Noé! Kóstoljuk meg, hogy az újbor jó-é? Noé mondja: iszom reggel óta! Igyál Uram, van még a hordóba! – ezzel, és a többi vidám ivónótával hangolták magukat még jobb kedvre a második alkalommal meghirdetett bágyogszováti borverseny zárórendezvényének részvevői. – Aki szőlővel és borral foglalatoskodik, az nem lehet búvalbélelt ember – fogalmazta meg summásan a program valódi üzenetét Torma József. A Bágyogszovátért Közhasznú Egyesület vezetője megköszönte a szervezők aprólékos munkáját, hiszen többen is hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. Mivel a borverseny túllépte a település határait, a civil szervezet úgy döntött, hogy tágabb körben, vagyis az egész Rábaközre  kiterjesztik a szőlőitalok megmérettetését.

28 borosgazda több mint negyven mintát juttatott el a bírák asztalára. Dr. Németh Ferenc borbíró az elnöki tisztet töltötte be, Bognár László, Horváth Béla, Horváth László és Németh Ernő pedig az ítészcsapat tagja volt. A bizottságnak nem volt egyszerű a dolga, hiszen több mint negyven mintát kellett megkóstolnia, hogy a végén korrekt, tárgyilagos rangsor szülessen. Napvilágot látott a kategóriánkénti minősítés, de vesztesek még sincsenek, mert mindegyik italon érezni lehetett, hogy a gazda beleadta szívét, lelkét.
Aki szőlőt termeszt, különleges lelkülettel teszi ezt, hiszen minden esztendőben egyfajta csoda részese lesz: fáradozásának beérik a gyümölcse. Izgalommal várják, hogy milyen lesz az aktuális termés, hiszen minden évjárat különbözik az előzőtől. A hobbiborászokat nem zavarja, hogy a környéken inkább más növényi kultúra terjedt el jobban, de a talaj adottságait és a napsütéses órák számát kihasználva, és persze szakértelmüket hozzáadva kihozzák belőle a lehető legjobbat. Az egészséges szőlő csak kb. negyven százalékban járul hozzá a sikerhez,  a többi a gazda hozzáállásán és a pincében zajló folyamatokon múlik. Dr. Németh Ferenc borbíró a jelenlévőknek azt javasolta, hogy a szüret időtartamának kiválasztásakor ne a cukorfokra, hanem a savak mennyiségére koncentráljanak. – A kén ma olyan a bornak, mint a gyermeknek a védőoltás, de természetesen pontos mérőeszköz kell hozzá – hangzott a tanács.

Vitéz Jenő bágyogi kötődésű, csornai lakos cabernet francja a második kategóriában arany minősítést kapott. Az öt éve nyugdíjas volt MÉH-telep vezető az anyatejjel szívta magába a bor szeretetét, hisz édesapja a kishegyi részen termesztett szőlőt. A versenyző szekszárdi gyümölcsből, a család jól bevált módszerei szerint állította elő az italt a csornai pincében.
Karmazsin József Otelloja elnyerte a „Bágyogszovát község legjobb vörösbora” kitüntető oklevet. A bágyogszováti kertben kb. 200 méter hosszan termeszti a kordonos szőlőt. A csornai gazdabolt tulajdonosának szakmai ártalom, ha hozzáfog valamihez, azt ne félvállról vegye: ugyanezt az elvet követi a munkával és a gyümölcsösével kapcsolatban is. A szakember úgy érzi, mostani eredményét később sem tudja túlszárnyalni, ezért – a nagyapjától tanult, bevált technológiáját folytatva – borával jövőre sem fog szégyent vallani. A szőlővel és almával való foglalatosság számára az igazi kikapcsolódás.
A hét éve borászkodó Kausits Béla több kategóriában is jó helyezéseket szerzett: Bianca-ezerfürtű fehérbora az első kategória arany minősítését érdemelte ki, ezenkívül megkapta a „Bágyogszovát község legjobb fehérbora” elismerést is. A „civilben” buszsofőr gazda saját két kezével építette takaros, boltíves pincéjét, ahol megérlelődik a száz tőkéről leszedett gyümölcs. Az eredetileg asztalos szakmával rendelkező szőlész ezek után nem csoda, hogy a hordókészítést sem bízta másra.
. A hangulatot fokozandó, az AD-HOC néptáncegyüttes, valamint a Bágyogszovátért Közhasznú Egyesület tavaly szeptemberben alakult nótaklubja dobta fel még jobban a közönség kedvét. Abban valamennyien egyetértettek, hogy a találkozót jövőre is megrendezik, s mint az idén, egyetlen üveget és butykost sem tartanak szárazon. A borok vetélkedője nem zártkörű, ezért várjá