Régészeti kutatás a leendő csornai napelemgyár területén

Jó nyomon haladnak a vastag – helyenként nyolcvan centimétert is meghaladó – humuszrétegen át ásatást végző részégek, a majdan épülő csornai napelemgyár helyszínén. A csiszolt kővésők, kerámiatöredékek alapján egyértelműen meg tudják határozni, hogy mely korból valók a leletek.

A Rábaközi Magazinban szeptember 26-án Új hazai iparág alapjait rakták le Csornán címmel írtunk arról az egymilliárd forint állami támogatással megvalósuló nagy beruházásról, mely közel 15 milliárd forintba fog kerülni. A világviszonylatban is egyedülálló, csúcstechnológiájú napelemgyár helyén megkezdődtek a régészeti feltárások.
Miért van az, hogy ha Csornán belekezdenek valamilyen beruházásba vagy építkezésbe, szinte biztos, hogy a régészek találnak valamilyen értékes leletet az adott területen? A beruházók nagy bánatára Csorna az őskortól kezdve rendkívül sűrűn lakott terület volt. Egyik lelőhely a másikat éri, illetve nagy kiterjedésű, több száz méteres, esetleg kilométeres lelőhelyekről beszélünk tudtuk meg Hargitai Andrástól.
November elején régészek vették birtokukba a leendő csornai napelegyár területét, ahol megkezdték a próbafeltárásokat. A kutatószondákat markolóval ásták ki a sárgás színű talajrétegig, majd a gépi munkát a finomabb kézi feltárás követi. – Rendkívül intenzív rézkori lelőhelyet találtunk, kb. 5.500 éves település maradványait – jelentette be televíziónknak a régész. A győri Xantus János Múzeum munkatársa elmondta: Amennyiben az előfeltárás során beigazolódik, hogy régészeti lelőhelyen épülne fel egy-egy új komplexum, nekilátnak a komolyabb adatgyűjtésnek. A szakembereknek választ kell találniuk a következő kérdésekre: Milyen intenzitású az ott található lelet? Milyen korszakból valók a fellelhető tárgyak és emlékek? A Csornán talált csiszolt kővésők, kerámiatöredékek alapján meg tudják határozni a tárgyak korát, de ezenkívül árkokat, gödröket is találtak. A régészekre többnyire az egykori talajszint alá bemélyedt leletek „várnak”, ezért általában házak alapjait tárják fel, mert a felépítmények időközben megsemmisülnek. A kifejezetten rézből készült tárgyakra önmagában ritkán bukkannak, mert a fémmel kombinált fegyverek inkább kőeszközök és kerámiák kíséretében kerülnek a felszínre.
A munka folytatását a kutatás eredményei, valamint az időjárási körülmények döntik el. A régészek nem szeretnék akadályozni a beruházók munkáját, ezért ahogy befejezik a feltárást, szakaszosan adják át a területet az építőknek.