Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Régészeti kutatás a leendő csornai napelemgyár területén

Jó nyomon haladnak a vastag – helyenként nyolcvan centimétert is meghaladó – humuszrétegen át ásatást végző részégek, a majdan épülő csornai napelemgyár helyszínén. A csiszolt kővésők, kerámiatöredékek alapján egyértelműen meg tudják határozni, hogy mely korból valók a leletek.

A Rábaközi Magazinban szeptember 26-án Új hazai iparág alapjait rakták le Csornán címmel írtunk arról az egymilliárd forint állami támogatással megvalósuló nagy beruházásról, mely közel 15 milliárd forintba fog kerülni. A világviszonylatban is egyedülálló, csúcstechnológiájú napelemgyár helyén megkezdődtek a régészeti feltárások.
Miért van az, hogy ha Csornán belekezdenek valamilyen beruházásba vagy építkezésbe, szinte biztos, hogy a régészek találnak valamilyen értékes leletet az adott területen? A beruházók nagy bánatára Csorna az őskortól kezdve rendkívül sűrűn lakott terület volt. Egyik lelőhely a másikat éri, illetve nagy kiterjedésű, több száz méteres, esetleg kilométeres lelőhelyekről beszélünk tudtuk meg Hargitai Andrástól.
November elején régészek vették birtokukba a leendő csornai napelegyár területét, ahol megkezdték a próbafeltárásokat. A kutatószondákat markolóval ásták ki a sárgás színű talajrétegig, majd a gépi munkát a finomabb kézi feltárás követi. – Rendkívül intenzív rézkori lelőhelyet találtunk, kb. 5.500 éves település maradványait – jelentette be televíziónknak a régész. A győri Xantus János Múzeum munkatársa elmondta: Amennyiben az előfeltárás során beigazolódik, hogy régészeti lelőhelyen épülne fel egy-egy új komplexum, nekilátnak a komolyabb adatgyűjtésnek. A szakembereknek választ kell találniuk a következő kérdésekre: Milyen intenzitású az ott található lelet? Milyen korszakból valók a fellelhető tárgyak és emlékek? A Csornán talált csiszolt kővésők, kerámiatöredékek alapján meg tudják határozni a tárgyak korát, de ezenkívül árkokat, gödröket is találtak. A régészekre többnyire az egykori talajszint alá bemélyedt leletek „várnak”, ezért általában házak alapjait tárják fel, mert a felépítmények időközben megsemmisülnek. A kifejezetten rézből készült tárgyakra önmagában ritkán bukkannak, mert a fémmel kombinált fegyverek inkább kőeszközök és kerámiák kíséretében kerülnek a felszínre.
A munka folytatását a kutatás eredményei, valamint az időjárási körülmények döntik el. A régészek nem szeretnék akadályozni a beruházók munkáját, ezért ahogy befejezik a feltárást, szakaszosan adják át a területet az építőknek.

Beküldés dátuma: 2014. 11. 25.

Kapcsolódó hírek

  • A Csornai Múzeum épületének titkai

    A csornaiak hajlamosak azt hinni, hogy pontosan ismerik a premontrei prépostság épületét, ahol az ’50-’70-es években járási központ, valamint házasságkötőterem működött, vagy azokból az időkből, amikor 1989 után visszatértek a szerze-tesek a városba – fogalmazott Aszt Ágnes régész-muzeoló-gus, aki Csorna emblematikus épülete előtt állva kezdte is-mertetőjét a Rábaközi Televízió nézőinek.

További hírek

  • Dr. Németh Miklós a nagy előd méltó utóda szeretne lenni

    Beled új aljegyzőjének az önkormányzati igazgatás teljesen új területet jelent, de szerencséje van, mert dr.

  • A kapuváriak jövő évi ajándéka - 2021-ben birtokba vehetik az új szabadidőparkot

    A barnamezős beruházás olyan elhagyott üzemi területek felújítását  jelenti, mely  alkalmassá teszi az objektumot a korábbiaktól eltérő, más jellegű újrahasznosításra – tájékoztatta a lakosságot Hámori György, aki szerint  hiánypótló fejlesztés lesz a városban a családok kikapcsolódását szolgáló szabadidőpark létesítése.

  • 2021 januárjától tilos a növényi hulladékégetés

    Jelenleg önkormányzati engedélyhez kötött a kerti hulladékégetés, de 2021. január elsejétől hazánk egész területén tilos lesz ez a tevékenység.

  • A Csornai Múzeum épületének titkai

    A csornaiak hajlamosak azt hinni, hogy pontosan ismerik a premontrei prépostság épületét, ahol az ’50-’70-es években járási központ, valamint házasságkötőterem működött, vagy azokból az időkből, amikor 1989 után visszatértek a szerze-tesek a városba – fogalmazott Aszt Ágnes régész-muzeoló-gus, aki Csorna emblematikus épülete előtt állva kezdte is-mertetőjét a Rábaközi Televízió nézőinek.

  • Még gyakoribb fertőtlenítés a beledi iskolakonyhán

    Televíziós forgatásunkkor frankfurti leves és sajtos metélt készült, mellé almát kínáltak az étkezőknek a beledi iskolakonyhán.