A rábaközi falvak fő problémája, hogy hamar „elveszítik” a fiatalokat, mert miután pályakezdőként belejönnek a munkába, tapasztalatokkal felvértezve, a nagyobb településekre távoznak. Összességében szorgalmas emberek lakják Győrsövényházát – mondta a polgármester.
Hokstok Imrének egyetlen kihívója sem akadt a tavaly őszi önkormányzati választáson, ezért viszonylag könnyen került ismét a polgármesteri székbe. A hatodik ciklusát töltő településvezető ismertette további terveiket, és jelezte, hogy a helyhatóság a eddig megszokott irányelveket fogja követni.
A közel 900 lelkes falu sajátos helyzetben van: kicsinek túl nagyok, nagynak pedig nem elég méretesek. A lakosság számának fogyása mindenre rányomja a bélyegét: az óvodára, az iskolára, a munkahelyekre és a közéleti aktivitásra.
Győrsövényház elmúlt évtizedekben elért legnagyobb vívmánya egyértelműen a szennyvízberuházás lebonyolítása, amit saját beruházásként megoldott a falu, tehát nem társultak egyetlen településsel sem. A beruházás árnyoldala viszont, hogy azt követően fokozatosan apadt az önkormányzat kasszája, ezért a község külső képének formálása az utóbbi időben elmaradt – mesélte Hokstok Imre. A földmunkákkal járó csatornázás láthatóan nagy károkat okozott néhány szakaszon, ezért mielőbb járdát, utat kellene építeni a Béke, a Kossuth és a Dózsa Gy. utcában. A polgármester mindent összevetve, mégis büszkén gondol arra, hogy meg tudták szervezni a szennyvízberuházást, pedig a fejlesztés minden egyes háznak 258 ezer forintos kiadást jelentett, és a havidíjat a lakók azóta is rendesen fizetik. Hokstok Imre szerint mindez hosszú távon azt jelenti, hogy ragaszkodnak falujukhoz, tehát itt akarnak élni.
A feladatfinanszírozás bevezetése óta Győrsövényház költségvetése még szűkösebb lett, így a felújításokat csak pályázati pénzből tudnák megoldani.
LEADER-pályázaton vehettek volna ugyan falubuszt, de mivel nem jogosultak a falugondnoki szolgálat működtetésére, az államtól sem kapnák meg az erre a feladatra járó évi 2,2 millió forintot. Mindebből tisztán látszik, hogy a későbbi üzemeltetéssel járó összes költség őket terhelné.
A község éves iparűzési adóbevétele mintegy 5,5 millió forint, melynek jelentős részét elvitte a falu és az intézmények finanszírozása, azt viszont még nem látni, hogy az idei esztendő költségvetését mennyire fogja ez befolyásolni.
Nyílt titok, hogy a 2014 és 2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklusban új pályázatokat fognak kiírni, de hogy ezek közt lesz-e nekik való, egyelőre senki sem tudja. A jelenlegi helyzet szerint még azt is meg kell gondolniuk, hogy belevágjanak-e egy előfinanszírozott projektbe. Az önkormányzat a következő években inkább az intézmények energiahatékonyságának fokozására koncentrál.
– Érdekes, mert Győrsövényházon kicsit előbb kezdett változni a világ – utalt a polgármester az intézményi struktúra átalakításra. – Amikor bezártuk a nyolcosztályos iskola felső tagozatát, a rákövetkező éven megjelent a „Wadrózsa” Pedagógiai Műhely Közhasznú Egyesület, mint óvoda és iskola fenntartó. Jelenleg működik egy KLIK-es (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) iskolánk, amelyet szintén kénytelenek vagyunk előre finanszírozni, mivel ugyanabban az épületben rendezkedett be a waldorfos óvoda és iskola, valamint az önkormányzati óvoda (kónyi tagintézmény) és konyha.
A kétféle oktatási-nevelési módszer békésen megfér egymás mellett. A győrsövényházi szülők közül eddig csak néhány vitték át csemetéjüket az államiból az alternatív intézménybe. Ugyanakkor a környező településeken egyre többen választják a hagyományos oktatástól eltérő módszert, mert három évvel ezelőtt harminc egynéhány gyereket írattak a Waldorfba, ma pedig közel százhuszan vannak. Busz hozza a tanulókat a környező településekről, Győrből, Mosonmagyaróvárról, s még külföldről is érkeznek diákok. Az arányok érzékeltetésére: a pedagógusok huszonöt gyermekkel foglalkoznak az önkormányzati iskolában, itt viszont heti öt órában nemzetiségi német oktatása is folyik.
A település vezetője úgy gondolja, hogy Győrsövényházon megteremtették a közösségi lét kínálta lehetőségeket. A falu olyan gazdag hagyományokkal rendelkezik, melyekre rá lehet építeni az egész éves programkínálatot. Ezekhez jönnek még a civilek által szervezett rendezvények és klubos összejövetelek. A közösségi ház mellett a könyvtár ad otthont a kulturális életnek.
Győrsövényház tipikus „alvó” település, ahonnét az emberek máshova járnak dolgozni, és csak pihenni térnek haza. A többség Győrben találja meg a boldogulást, de néhányan Mosonszolnokra, Mosonmagyaróvárra és Lébénybe ingáznak naponta. Ebből értetődően a községben hatalmas közmunkaprogramról sem lehet beszélni, mert alig van kiközvetíthető munkanélküli.
Nehéz lenne megjósolni, hogy milyen hozadéka lesz az M85-ös gyorsforgalmi útnak, de az biztos, hogy öt-tíz perces időnyereséget jelent a Győrbe közlekedőknek. Hokstok Imre a következőt ajánlja a betelepülni szándékozó fiataloknak: náluk már 1000 Ft/m2-es áron telekhez juthatnak, közművekre való csatlakozási lehetőséggel. Jelenleg összesen hét építési telek eladó, de amennyiben megindulna a kereslet, huszonnyolcra bővíthetnék a kínálatot.
– Városunk lakói gyakran keresnek és fordulnak hozzám bizalommal, ami jólesik nekem. Nyíltan beszélünk a problémákról, hisz olyan ember nincs, akinek ne lenne valamilyen gondja – mondta Horváth László.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.