Horváth Magdolna érettségi után elárusító lett, majd 1980-tól egészen a nyugdíjazásáig „közszolgaként” dolgozott. Először a tanács adócsoportjához került, a rendszerváltás után pedig a gyömörei hivatalban többféle területtel foglalkozott. Szívéhez talán az anyakönyvvezetés állt a legközelebb, de idővel visszahívták Tétre, ahol megint az adóügyek intézését bízták rá, és nem sokkal ezután a szociális szférát is megismerte. A nyugdíjas hölgy nem most kezdte a közéleti tevékenységet, mert a ’70-es évektől tanácstagként, a Tét-gyömörei közös tanácsnál pedig végrehajtó bizottsági tagként szorgoskodott.
Horváth Magdolna büszke arra, hogy az általa vezetett közösség, az „Együtt-egymásért” Egyedül Élők és Nyugdíjas Klub Egyesület kezdeményezte a téti civil szervezetek közti összefogást. Az egyesület főként két csoportra fókuszál: a bármilyen okból egyedülállóvá vált emberekre, valamint a nyugdíjasokra. Társaival együtt vallja, hogy sokkal könnyebb teljesíteni a feladatokat és elérni a céljaikat, ha a civilek tudnak egymásról. Számtalan program ennek a felfogásnak a jegyében valósult meg. Amennyiben nagyobb megmozdulásra készül a település, a szervezés élére állt személy biztos, hogy összehívja a civileket, hogy az előkészítésből és a megvalósításból minél többen kivegyék a részüket. A képviselő szerint aki részt vesz a közéletben, az biztos, hogy szeretettel teszi, és örül az eredményeknek. A kritikus véleményeket megfogalmazók inkább otthonról továbbítják negatív észrevételeiket. Horváth Magdolna megjegyezte: ők talán a csodára várnak, mert a szervezők minden tőlük telhetőt megtesznek. Riportalanyunk a középgeneráció és a fiatalabb nemzedék aktivitását hiányolja a közéletből, de a jó vezetői kvalitásokkal megáldott személyekre hamarabb hallgatnak az emberek. – Ennél sokkal nagyobb baj az, hogy elképesztően lerobbant művelődési házunk van – jegyezte meg a képviselő, az ő fiatal kora óta semmit sem változott épületre. Szerinte a baj egyik oka, hogy a 4200 lakosú Tét falunak nagy volt, városnak meg épp hogy elment, ezért nem találtak megfelelő. pályázatot. Erre a problémára egyelőre nincs megoldás, mert a felújítás több száz millió forintba kerülne. Sokat elárul a település gazdasági helyzetéről, hogy a rendszerváltás előtt alig volt olyan, aki Győrbe járt dolgozni, mert a munkaképes korú lakosság helyben is megtalálta a számítását.
Beküldés dátuma: 2013. 04. 17.
-
Farád folyamatosan pályázik a Magyar Falu Program lehetőségeire
Jól működik a Magyar Falu Program, jellemezte röviden a farádi polgármester a vidéki kistelepülések fejlesztésére, népességmegtartó erejének növelésére létrehozott támogatási rendszert.
-
Farád folyamatosan pályázik a Magyar Falu Program lehetőségeire
Jól működik a Magyar Falu Program, jellemezte röviden a farádi polgármester a vidéki kistelepülések fejlesztésére, népességmegtartó erejének növelésére létrehozott támogatási rendszert.
-
Várják a rábaközi gyerekeket a katolikus iskolaközpontba
A 2020/2021. tanév rendjéről szóló 27/2020. (VIII. 11.) EMMI rendelet szerint az óvodások és a tanköteles korú tanulók 2021.
-
Az egyház a bajban sem feledkezik meg a híveiről
A Beledi Evangélikus Egyházközségben kutatást végeztek arra vonatkozóan, hogy milyen módon érhetnék el a tagságot a koronavírus-járvány miatti lezárások ideje alatt.
-
2022-től több nettó bér marad a fiatalok zsebében
Az elmúlt időszakban a Kormány több olyan intézkedést vezetett be, mely jelentősen megkönnyíti a fiatalabb korosztály életet.
-
Megkezdte munkáját Beled új művelődésszervezője
Beled új művelődésszervezője élete meghatározó részét a fellegekben töltötte, és légiutas-kísérőként eljutott a világ legcsodálatosabb tájaira, de idővel mégis úgy döntött: felhagy a „jövök-megyek” életmóddal.