Minden pénzt megér, ha a fiatalok a szülőfalujukban maradnak

A Magyar Falu Programot azzal a szándékkal hozták létre, hogy megállítsa a népességelvándorlást a kisebb településeken. A kezdeményezés fő célcsoportját, a fiatalokat arra ösztönzi a Kormány, hogy szülőfalujukban vállaljanak családot. Még a program végrehajtásával megbízott kormánybiztos sem gondolta, hogy ennyire népszerű lesz a falusi CSOK.

Az elmúlt időszakban nagyon sok információ látott napvilágot a Magyar Falu Programmal kapcsolatban, de a téma annyira szerteágazó, hogy nem árt újból és újból tájékoztatni erről a közvéleményt. A 2019-ben indított projektnek több alprogramja van.
Az egyik falusi CSOK néven vált ismertté, mely eljárásrendjében sem különbözik lényegesen az általános Családi Otthonteremtési Kedvezménytől. Annyiban azért mégis más, hogy konkrét településtípusokra vonatkozik a felkínált lehetőség, pontosabban azokra, amelyeken – a KSH adataira támaszkodva, tizenöt éves időtávlatban – csökkenő tendenciát mutat a népesség száma. A jelentősebb gazdasági erőcentrum agglomerációjában található, növekvő lélekszámú falvakban, kisvárosokban maga az élet oldja meg az említett problémát – jegyezte meg Gyopáros Alpár. A Rábaköz és Sokoróalja jellemzően olyan településekből áll, amelyeknek elkél a kormányzati segítség – tette hozzá a Magyar Falu Program kormánybiztosa.
A tavaly július elsejétől életbe lépett falusi CSOK-ot kérelmezők használt ingatlan vásárlására és egyidejű korszerűsítésére is igénybe vehetik a segítséget a vállalt gyermekek számától függően. Gyopáros Alpár szerint azt viszont kevesen tudják, hogy a meglévő otthonok korszerűsítésére vagy bővítésére is fel lehet venni a támogatást.
2019 szeptembere óta pörgött fel az igénylők száma, és decemberig bezárólag több mint ötezer négyszáz igénylést fogadtak be országszerte a pénzintézetek, megközelítőleg 30 milliárd forint értékben. A valamivel több mint 2400 településen – nagy átlagban – két család vette igénybe helységenként ezt a fajta támogatási formát már az első félévben – érzékeltette az összeg jelentőségét a kormánybiztos.
Amennyiben a fiatalok továbbra is ilyen ütemben fogják benyújtani a támogatási kérelmeket, idén több mint tízezer igényléssel számol a Kormány, melyre a költségvetésben rendelkezésre áll a forrás – tudtuk meg Gyopáros Alpártól.

A Magyar Falu Program másik pillére a vidéki települések életminőségének javítását célzó intézkedéseket jelenti, beleértve az épített környezet infrastrukturális állapotának korszerűsítését, a településfejlesztési és közösségi célok megvalósítását. Erre az önkormányzatok mellett egyházközségek és egyéb civil szervezetek is pályázhatnak.
Azzal, hogy a fiatal házasok lakhatási gondja megoldódott, még nem biztos, hogy helyben maradnak, mert az életkörülményeiket más tényezők is befolyásolják – reagált televíziónk érdeklődésére a kormánybiztos. – Elsősorban az infrastrukturális kérdésekben kell segítenünk, hogy legyen a településen olyan óvoda, amely kívül-belül rendezett, legyenek járható utak, hogy legyen használható tömegközlekedés, legyen helyben orvos, hogy rendben legyenek az egyházi intézmények, vagy működjön a falugondnoki szolgálat.
– Tavaly 58,4 milliárd forintot osztottunk ki pályázati úton a települési önkormányzatok és kisebb részben egyházközségek számára. Megközelítőleg 11 ezer 500 pályázatot kezeltek kollégáim – jelezte az érdeklődés komolyságát Gyopáros Alpár. Szerinte a nyertes projektek pozitívumait, eredményeit nem egyik napról a másikra, hanem fokozatosan fogják érzékelni az emberek, és az is lehet, hogy több évnek kell eltelnie ahhoz, hogy átütő sikerről beszélhessenek.
– Ez nagyon lassú, a résztvevőktől aprólékos munkát igénylő folyamat, de szerintem megéri, mert ottmaradnak helyben a fiatalok. – fogalmazott a kormánybiztos.

A Gyopáros Alpár által képviselt rábaközi és sokoróaljai választókerületben a Kormány tavaly 222 projektet támogatott csak a Magyar Falu Programból, amelyben természetesen nincsenek benne az európai uniós pályázatok. Mindez azt jelenti, hogy 2,8 milliárd forint érkezett az adott térségbe.
– Akkor még nem beszéltem arról, hogy megemeltük a falugondnoki szolgáltatások normatíváját, hogy előkészítés alatt van 12 kilométernyi mellékúthálózati szakasz korszerűsítése. Ezenkívül több mint 400 millió forint támogatás érkezett tizenhat település belterületi útjának rendbetételére – emelt ki néhányat a riportalany a Magyar Falu Programból megvalósított fejlesztések közül.

2020 végére elkészül az M85-ös kétszer kétsávos autóút Sopronig tartó szakasza. A beruházásnak óriási jelentősége van, hiszen félórákban is mérhető az az időnyereség, amennyivel korábban elérhető egy-egy úti cél, a másik pedig a biztonságos közlekedés, ami emberéleteket menthet.
A mellékúthálózat rendbetétele főleg hazai forrásból valósul meg. A Falusi Útalapból még az idén befejeződik a Szany és a 86-os főút közötti 8408-as bekötőút 3 kilométeres szakaszának felújítása. A jó idő beálltával megkezdődik a Kapuvár-Tőzeggyármajori összekötő út több mint 10 kilométeres szakaszának építése. Remélhetőleg végre sorra kerül az Enese és Rábacsécsény közti bekötőút és hasonlóan az Acsalagot a 85-össel összekötő út rendbetétele. A jövő évi tervek közt szerepel a Csornát Barbaccsal, valamint a Kapuvárt Oslival összekötő út fejlesztése is.