Megállítható a falvak népességelvándorlása

A települések vezetői nagy érdeklődéssel és várakozással tekintenek Magyar Falu Program indítása elé. Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökség Modern Települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa Kapuváron arról beszélt, hogy a kormány célja a falvak népességmegtartó erejének növelése, a vidéki életszínvonal javítása, valamint a falusi életforma vonzóbbá tétele. 2019-ben 150 milliárd forint áll rendelkezésre a Magyar Falu Program számára.

A Magyar Falu Program koncepciójában kidolgozott négy javaslatcsomagból kettőt már elfogadott a kormány, de a másik kettő is közel van a jóváhagyáshoz. Mind a négy támogatási területnek más a kedvezményezetti köre: Az állami útfelújítás esetében a közutak használói, a „falusi csok”-nál a magánszemélyeket, a közszolgáltatás-fejlesztés esetében a települési önkormányzatokat és csekélyebb hányadban az egyházközségeket, a gazdaságélénkítő csomag esetében pedig a falvakban működő vállalkozókat, vállalkozásokat hozná jobb helyzetbe a Kormány. Az ötezer lélekszám alatti települések, így nemcsak a falvak, hanem a kisebb városi jogállású települések is kedvezményezettjei a Magyar Falu Programnak.

Idén 430 kilométernyi állami fenntartású mellékút fog megújulni közel 50 milliárd forint értékben, a következő évben pedig újabb 50 milliárd áll majd a rendelkezésre, amelyet ezen felül ki fognak egészíteni az e-útdíj és a matricahasználatból befolyt összeggel, valamint a forgalomnövekedésből és díjemeléséből származó többletbevétellel. Végeredményben 70-80 milliárd forintot használnak fel a további 600-700 kilométernyi útszakasz rendbe tételére 2020-ban cél, hogy ez a lehetőség évről-évre rendelkezésre álljon – fejtette ki Gyopáros Alpár, aki a Nyitott Kapu-Vár Térségi Szociális Szolgáltató központ Zöldfasor utcai épületének átadóünnepségén nyilatkozott televíziónknak.
A kormánybiztos azt is elmondta, hogy a tervekkel rendelkező 3-4-5 számjegyű útszakaszok felújítása idén tavasszal kezdődik, a többi esetben pedig legkésőbb augusztus végén, szeptember elején állnak neki a kivitelezők a munkának.

A kormány döntő részben a helyi önkormányzatok, illetve kisebb arányban az egyházközségek részére juttat 2019-ben összesen 75 milliárd forintnyi forrást 18 különböző célterületre meghatározva. A települések pályázatok útján nyerhetik el a 100 %-os intenzitású, előfinanszírozott támogatásokat, amelyek jelentős részét lehet infrastruktúra fejlesztésre fordítani, például épületek felújítására, berendezéseik korszerűsítésére, valamint eszközállomány beszerzésére, kiegészítésére.
A Kormány családpolitikai intézkedéseinek köszönhetően az utóbbi időben megélénkült a fiatal házaspárok gyermekvállalási kedve, ezért térségünkben is vannak olyan települések, ahol e kedvező tendencia miatt bővíteni kell az intézmények befogadóképességét. Ezeken a településeken hamarosan több bölcsődére, és idővel több óvodára, vagy gyermekorvosi szolgáltatásra lesz szükség.
A települések javaslatai alapján összesen tizennyolc olyan célterületet fogalmazott meg a kormányzat, amelyek a falusi életminőség javítását, a vidéki emberek életszínvonalának növelését szolgálják. Ezekbe bele tartoznak többek között a járdák, utak, temetők, de a közösségi terek, orvosi rendelők, sportparkok, vagy éppen a falubusz hálózatok fejlesztései is.
Gyopáros Alpár a következőkre hívta fel a települései önkormányzatok figyelmét: A közel húsz támogatási célterületre vonatkozó pályázati kiírás nem egyszerre jelenik meg, hanem folyamatosan lesz elérhető. Az első két pályázati felhívást február végén már be is mutatták. A polgármestereknek érdemes tehát rendszeresen figyelniük a kormany.hu internetes oldalt, ahol első kézből tájékozódhatnak az egyes kiírásokról. Gyopáros Alpár jó esélyét látja annak, hogy – egyenletes támogatói döntés esetén – a potenciális kedvezményezettek 2019-ben legalább egy fejlesztést elkezdhetnek megvalósítani.

Azon településeken, ahol az országos átlagnál nagyobb arányban csökkent a népességszám, a CSOK-rendszerhez hasonló elvek mentén próbálnak segíteni a letelepülni szándékozó fiataloknak. A „falusi CSOK” program szintén az 5.000 fő alatti településeket érinti, amelyekből Magyarországon ma 2.887 ilyen paraméterekkel rendelkező község található, tehát a program a magyar lakosság csaknem egyharmadát érintheti.

A Magyar Falu Program negyedik pillére – azaz a gazdaságélénkítést szolgáló csomag – kidolgozás alatt van, célja pedig a kisebb településeken jól működő vállalkozások, vagy a falvakban letelepülést fontolgató cégek számára többlet lehetőségek és források biztosítása.

Arra, hogy mennyire hatásosak az életminőség javító fejlesztések, Gyopáros Alpár szerint talán a legjobb és legközelebbi példa épp a Rábaköz térsége. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt rohamosan csökkent a Csornától délre fekvő kis települések népessége. A Csorna és Győr közötti M85-ös kétszer kétsávos út használatba vételét követően, valamint az M86-os gyorsforgalmi út Csornát Szombathellyel összekötő szakaszának átadása után azonban látványosan megnőtt a helyben maradók, illetve a letelepülni szándékozók száma.
A jövőjüket tervező fiataloknak a közösségi és egyéni közlekedési lehetőségek javulása mellett sokat jelentenek az intézményi beruházások is, mert szívesebben alapítanak családot ott, ahol van színvonalas bölcsőde, óvoda, vagy éppen játszótér. Sokan részesítik előnyben a jó levegőjű vidéki településeket, ahonnét a bejárás nem okoz gondot a városi munkahelyekre, amennyiben helyben is megtalálják azokat a szolgáltatásokat, amelyek számukra fontosak. Ez a Magyar Falu Program célja és lényege!