Hosszú múltra tekint vissza az intézmény, illetve az annak helyet adó épület. A bágyogszováti óvodaépület elődje 1774-ben készült el, mely Horváth László hadbíró tulajdona volt, és 1948-ban került a községhez. 1956-ban indult meg az óvodai nevelés a községben. Az épületet több alkalommal is felújították: 1979-ben lebontották a régi konyhát, valamint kettő helyett három csoportot alakítottak ki. Kemény László tanácselnök irányításával 1987-ben lebontották az eredetileg épült két csoportszobát, bevezették a központi fűtést és beépítették a tetőteret, amit azóta is szívesen használnak, hiszen itt pihennek délutánonként a gyerekek, valamint a nagyobb társas rendezvényeket is ezen a helyen tartják.
A bágyogszováti óvoda vezetője elégedett a fenntartó által finanszírozott intézmény technikai berendezéseivel, de minden olyan pályázaton részt vesznek, mellyel tovább fejleszthetik az óvodát. Támogatásból rendezték be a tornaszobát, és szerezték be a játékok jelentős részét, a folyosóra pedig új padokat fognak elhelyezni szeptemberben. Az udvart is szépen berendezték, mert faházzal és kerti bútorokkal tették még kényelmesebbé a gyerekeknek; ezenkívül mászóvárat, ugrálóasztalt és hintákat állítottak fel a szabadba.
A bágyogszováti önkormányzat 8,2 millió forintot nyert az Önkormányzati Minisztériumtól. A pályázati pénzből kicserélik a palatetőt, korszerűsítik a fűtést és a vizesblokkokat, valamint új nyílászárókat építtetnek be a mostaniak helyére.
A ‘80-as években íratták be a legtöbb gyermeket az óvodába, mert akkoriban 90 kicsi nappali ellátásáról gondoskodtak. A két csoportban jelenleg 48 kisgyermekkel foglalkoznak az óvónők Bágyogszováton. Az intézményben arra számítanak, hogy a következő nevelési évben néhány fővel megint kevesebben iratkoznak be, de azt követően talán tartani tudják a létszámot. - Óvodánk reggel hét órától délután négyig van nyitva, s ez idő alatt arra törekszünk, hogy minden gyerek jól érezze magát, és egyéni képességének megfelelően fejlődjön - tájékoztatott Komlósi Éva. A csemeték mindennapjaihoz tartozik a körjátékok és a mondókák tanulása, a mesélés és a sok-sok mozgás. Az óvónők célja, hogy mire a gyermekek átlépik az iskola kapuját, olyan magabiztos elsősök legyenek, akik megállják a helyüket az oktatási intézményben is.
A beledi 1848/49-es megemlékezés szónoka Friedrich Schiller német költő, drámaíró gondolataiból idézett: Az ember életében vannak olyan pillanatok, amikor közelebb kerül a világszellemhez, mint máskor.
A beledi 1848/49-es megemlékezés szónoka Friedrich Schiller német költő, drámaíró gondolataiból idézett: Az ember életében vannak olyan pillanatok, amikor közelebb kerül a világszellemhez, mint máskor.
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját ünnepeljük 2023-ban, ezért a kormány Petőfi-emlékévnek nyilvánította az idei esztendőt.
A nemzeti színű szalag hétköznapi rohanó világunkban olyan elfeledett szavakat juttat az eszünkbe, mint a hazaszeretet, a szabadságvágy, az összefogás, összetartozás, mellyel egy picit mi is részeivé válunk történelmünk nagy pillanatainak – mondta Horváth László az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári megemlékezésen.
A mai anyukák jobban elfogadják a védőnői tanácsokat, ezért az új jövevény megérkezése után örömmel várják otthonukban a szakembereket, akiknek munkája sokkal összetettebb, mint ahogy azt sokan gondolnák.
Beled Város Önkormányzata egymillió forint önerőt biztosított a beledi óvoda udvarán lévő kerékpártároló megépítésére.