Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Madárdaltól hangos a természet a Rábaközben

A földmérőként dolgozó vállalkozó 2003-ban újabb diplomát szerzett a soproni egyetemen. Interjúalanyunk mosolyogva megjegyezte: mióta kézhez kapta a természetvédelmi szakmérnöki oklevelét, már hivatalos papírja is van a környezet óvásáról. Ahogy ideje engedi, önszorgalomból segíti a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársainak napi teendőit. - Jómagam a madarakkal foglalkozom, ahhoz értek. Napi munkám során - földmérőként - elég sokat vagyok kint a határban. Amikor valami érdekeset látok, mindig értesítem a hivatásos természetőröket - mondta Kozma László. Példának említette: ha egy-egy ismert ragadozómadár fészke védett területen kívül esik, és zavarja valami, akkor ezt azonnal jelzi hivatásos kollégáinak, akik kezdeményezhetik a szükséges lépéseket. 
A hobbi természetfigyelő szerint a Rábaközben nagyon sok a felszántott terület és a múlt század közepi vízrendezések óta állat- és növényfaj szempontjából meglehetősen kietlen vidék lett. A természetes élőhelyek csökkenése miatt viszonylag kevés faj érzi jól magát a környező réteken és erdőségekben, utóbbiaknak nagy része is inkább telepített terület. Az állatoknak az a rokonsága, amelyik viszont sikeresen “megveti a lábát”, túlságosan elszaporodik, a természetvédők inkább annak örülnének, ha minél több faj képviseltetné magát. A madárvédő természetközeli területnek nevezte a Csornától kissé északabbra elterülő, Hanság pereméhez tartozó falvakat, s kimondottan ajánlja a kirándulóknak Osli és Acsalag környékét. Szép számmal tanyáznak errefele a vízimadarak: gémek, nagykócsagok, hattyúk, melyek itt találják meg a táplálékukat. A bütykös hattyú a múlt század elejéig fészkelt Magyarországon, majd jó hetven évig eltűnt hazánk területéről - állapította meg Kozma László. Miután a madárfajt Nyugat-Európában díszállatként kezdték tenyészteni, parkjainkban és nagyobb tavainknál megjelent az a félvad populáció, mely az elszabadult egyedekből jött létre. Azóta fészkelőhelynek választották a Fertő tavat és környékét, majd az egész országban megjelentek. A Hanságnál felbukkanó 50 - 100 példány nemcsak télen, de költési időszakban is látható a vizek, tavak tájékán, s ahogy fogy a táplálék a hidegebb idő beálltával, lehúzódnak a vetésekhez. Ismerősünk szerint különösen a repcét kedvelik. A gólyák számának alakulását a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület méri fel rendszeresen, de a lakosság is figyelemmel kíséri a gólyafészkek körüli mozgást. Kozma László a fehérgólya állomány kis mértékű apadásának okaként jelölte meg az élőhelyek csökkenését, valamint a nálunk már a ‘70-es években betiltott, de a madarak téli szálláshelyén ma is használt rovarirtószer mérgező hatását. A riportalany tudomása szerint környékünkön három jelentősebb “gólyafalu”van: a Győr melletti Gyirmót, Szany és Acsalag. Utóbbi helyen tavaly hét-nyolc pár is fészket rakott. Az amatőr természetvédő megyénkben nem hallott webkamerás gólyamegfigyelőről, melynek a tömegek szórakoztatásán kívül tudományos célzata is lehet. A Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik munkatársa nemrég helyezte el mozgásérzékelős fényképezőgépét a fokozottan védett, Beled mellett található kerecsensólyom fészkéhez. Más a helyzet a fecskékkel: mivel egyre kevesebben foglalkoznak háztáji állattartással, szűkül a madarak táplálékszerző lehetősége, ezért egyre kevesebbet látni az egész országban. Mindemellett a Szaharán átkelő kisfecskék ki vannak téve a szélsőséges időjárási viszonyoknak.
Amennyiben televíziónk felkeltette valakinek az érdeklődését, és szeretne meglátogatni egy-egy ilyen természetvédelmi területet, az a szakértő szerint Bősárkányon át Óvár irányába induljon, majd a Rábca töltésénél forduljon balra. A kiránduló jó két kilométer után érkezik a parkolóhoz, onnét pedig gyalogosan folytathajta útját a kilátóig. A megfigyelő ponton túli fokozottan védett területre előzetes bejelentkezés nélkül már nem lehet továbbmenni, de ezt útbaigazító táblák is jelzik. 
A Csornán élő Kozma László annak idején édesapjával járta az erdőket-mezőket, de négyéves kisfia is nagy érdeklődést mutat már a természet iránt, s a kirándulások alkalmával minden pici élőlényre, apró mozgásra felfigyel. A természetvédő szívesen kiruccan családjával a szabadba, sőt, idén nagyobbik gyermekét is magával viszi a Gerecse hegységben szervezett egyhetes vándorsólyom-őrzésre.
Beküldés dátuma: 1970. 01. 01.

Kapcsolódó hírek

További hírek

  • Állandóság és megújulás a 16. alkalommal megrendezett beledi pünkösdi fesztiválon

    Beled polgármestere szerint a hosszú idő óta népszerű rendezvényt két dolog biztosan pozitív irányba befolyásol: az egyik, hogy jól kiválasztott állandó időponthoz kötődjön, a másik pedig az, hogy időnként meg tudjon újulni, s nemcsak a változatosság miatt, hanem az észszerűség, szükségszerűség elve mentén is.

  • Creative Chef: Apa és lánya jól kifőzték

    – Meg sem próbálom utánozni, mert nem tudnám megcsinálni ugyanilyenre, rosszabbra meg nincs értelme – mondta Nagy Ottó, miután közös főzésbe kezdett lányával Eszterrel.

  • Pörögnek az események Kapuváron

    Hámori György nyári eleji interjújában nemcsak a legutóbb rendezett városi programoktól beszélt, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen önerős beruházások várhatóak még a közeljövőben.

  • A sportra alapozza jövőjét az országos dobogós helyezést elért kapuvári atléta

    Varga Milán, az országos atlétikai verseny harmadik helyezettje az eddigieknél is magasabb szinten szeretné folytatni az atlétikát, így ennek megfelelően választotta ki a középiskolát.

  • Minibölcsődét avattak Farádon

    Farádon vidám gyerekzsivaj tölti be az egykor némaságra ítélt, lakatlan házat. Egyelőre minibölcsőde működik a felújított épületben, de idővel akár még több kislány és kisfiú népesítheti be a helyiségeket.