La Fontaine meséi és az emberi jótétemény - Báró Berg Glória ajándéka a kapuvári diákoknak

Ha sok jó ember önzetlen akarata összeadódik, abból mindig valamilyen pozitív történet kerekedik. Berg Glória úgy gondolja, ha a Jóistentől egyfajta rangot kapott a családja, nem kiváltságnak kell tekinteni, hanem olyan megbízatásnak, amely feladatokkal is jár. A bárónő embertársaival szemben udvarias, megértő és segítő magatartást tanúsít, amit szerinte bárki gyakorolhat és meg lehet keresni azt a jótéteményt, amellyel még ha kicsit is, de másoknak segíthetünk.

Az élet nagy része egyszerű hétköznapokból áll, ezért egyre inkább szomjazza a lélek az ünnep fennkölt hangulatát. Ebben szeretett volna némi segítséget nyújtani a kapuváriaknak Berg Glória, aki 2019 áprilisában díszpolgári címet vehetett át Hámori György polgármestertől. A bárónő annyira örül az elismerésnek, hogy mindenképpen viszonozni akarta valamilyen módon a városnak a megtisztelő figyelmességet. Akkora vagyonnal már nem rendelkezik, hogy nagyapjához hasonlóan iskolát vagy óvodát építtessen az embereknek, ezért „csak” azt tudta felajánlani, ami neki is megvan: ez a színházi élmény. Megbeszélte a Győri Nemzeti Színház vezetésével és Kapuvár polgármesterével, mit szólnának ahhoz, ha a rábaközi városban is bemutatnának egy olyan darabot, amelyben maga is részt vett, mint díszlettervező.
A La Fontaine meséi című darab szervezése mellett az időzítés is olyan jól sikerült, hogy akkor mutatták be Kapuváron az előadást, amikor fennállásának135. évfordulóját ünnepelte a Pátzay iskola. A Győrből érkező színészek is feltöltődtek a vidéki színpadon, mert közel ötszáz gyermek mosolygott rájuk Kapuváron.
– Ez volt az én születésnapi ajándékom – fogalmazott Berg Glória, hozzátéve: nemcsak ő adakozott, mert tervének megvalósításához kellett a színház hozzájárulása, valamint Hámori György, aki biztosította azt a teherautót, amellyel a megyeszékhelyről ideszállították a díszleteket.

Bár Kapuváron egész esztendőn át szerveznek valamilyen közösségi programot, azért a kisebb településen élőknek mégis kevesebb a lehetősége a kikapcsolódásra, mint a több tízezres városok lakosságának. A bárónő úgy gondolta, ha esetleg nincs mindenkinek pénze vagy ideje arra, hogy rendszeresen ellátogassanak Győrbe, akkor helybe kell hozni a színházi előadást. Bár származása szerint az arisztokrata körökhöz tartozik, életének mégis volt olyan időszaka, amikor még az alapvető élelmiszerre sem jutott. Gyermekkorában is fontos volt számára a teátrum meseszerű világa, mely kiragadta őt a szomorú hétköznapokból. Báró Berg Glóriának a színház az örök szerelme, melyből úgy érzi,
sosem lehet kiöregedni, ezért ma is aktívan dolgozik a Győri Nemzeti Színházban mint jelmez- és díszlettervező.

Ma a Bergek jelentős része külföldön él, Ausztriában, Németországban, Argentínában, de Berg Glória a nemesség több képviselőjével tartja ma is a kapcsolatot a fővárosban, és abban bízik, hogy nevüknek pozitív kicsengése van a legtöbb ember szerint is. Mostanság sokan azon siránkoznak, hogy előbb-utóbb kihal a magyar arisztokrácia. Az Amerikában felnövő Glória asszony úgy gondolja, sokkal nagyobb veszélyt tartogat az emberekre nézve, ha eltűnnek az egyes szakmák képviselői és nem lesznek asztalosok, pékek, üvegesek és kőművesek.
A 75 esztendős Berg Glória elmondta, hogy a bárói cím régen annyit jelentett a családjának, hogy a király, és rajta keresztül az egész magyar nemzet szolgálatában álltak. Szerinte a magasabb rangú politikusok, államtitkárok is hasonló helyzetben vannak és remélhetőleg a nép javára válnak tevékenységükkel.
A nemesi származásúak az első világháború után politikai, 1945-öt követően pedig anyagi befolyásukat is elvesztették. Rákosi korában még a maradék tisztességüket sem élvezhették, megfosztva őket valós történelmi szerepüktől.
Jelenleg Magyarországon még megtalálhatóak a Károlyi, a Batthyány, az Esterházy, a Nyáry, a Széchenyi, a Zichy, a Pallavicini, az Almásy és a Liptay leszármazottak. Báró Berg Glória édesapja szerint a történelem úgy működik, mint amikor az eke felszántja a földet: ha egyszer felülre kerül az, ami addig alul volt, vagyis megfordulnak a trendek, többé nem lehet visszacsinálni.
Berg Glória sosem várta azt, hogy visszakapják régi életüket, de szerette volna, ha legalább kimondja valamelyik kormány: „Nem voltatok ti annyira rosszak, megrontóak, kihasználóak”. Szerinte a fiatal arisztokrata nemzedék ma úgy érzi, igazságtalan volt velük a magyar történelem. A megoldást és némi megnyugvást egy olyan morális diskurzusban látná, amelynek során a helyére kerülnének a történelem nagy kérdései.