Környezethez méltó kőburkolat a Csornai Jézus Szíve-templomban

Az 1938-ban épült Csornai Jézus Szíve-templom tavaly lerakott járólapja a közeljövőben biztos, hogy nem szorul cserére – mondta Varga Balázs városplébános –, mert rendkívül időtálló mészkővel burkolták le a több mint 600 négyzetméternyi területet.

Közel tíz éve megkezdett projekt befejezésének tekinthető a Csornai Jézus Szíve-templom aljzatának cseréje. Először a tetőzetet, a külső, düledező vakolatot és a tornyokat hozták rendbe, majd a belső terek felújítása következett. A legnagyobb horderejű felújításra 2019-ben került sor. Az épület komoly statikai megerősítésre szorult, továbbá megtörtént a falak festése, javítása is.
Régóta szerették volna a templombelső aljzatát is rendbe hozni, ezért nagyon örültek, amikor lehetőség nyílt a 18,5 millió forintos beruházásra. A 650 m2-nyi terület magában foglalja a szentélyt, a hajót és a mellékhajókat.
A menet közben felmerülő problémák miatt azonban a vártnál lassabban haladtak a 2021 nyarán kezdődő munkálatokkal. Néha az anyagbeszerzés ütközött akadályokba, máskor pedig hiányzott a megfelelő létszámú munkaerő. A 2 cm vastag, 40 x 40 cm-es Jura mészkőlapokat Németország és Svájc határán lévő bányából szállították Csornára.
Az elmúlt években mintegy 150 millió forintot fordítottak a templom külső-belső korszerűsítésére – jegyezte meg a plébános.

A Csornai Jézus Szíve-templomhoz hasonló épület az azonos nevű komáromi templom. Mindkét templomot a korszak legnépszerűbb tervezője, Körmendy Nándor álmodta meg, majd öntötte kőbe a modern technikai vívmányoknak megfelelő vasbetonszerkezeteket úgy, hogy a monumentalitás iránti igényt és a középkor szimbolikáját is kifejezze. A csornai épület némi hasonlóságot mutat a soproni Szent István-, a győri Szent Imre-, valamint a fővárosi Városmajori Jézus Szíve-templommal, melyeket ugyanaz a tervező vetette papírra.
– Leszámítva a székesegyházakat, az 1500-2000 fő befogadására alkalmas, hatalmas belmagassággal rendelkező csornai épület a Dunántúlon, de talán Magyarországon is a legnagyobb templomok közé tartozik A 180 m2-es oltárkép Közép–Európa legnagyobb, összefüggő falfreskója – fogalmazott Varga Balázs atya.
A 2021-ben Budapesten megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére szerették volna a felújítást befejezni, mert az 1938-as eucharisztikus kongresszus esztendejében épült meg a csornai templom. Ennek állít emléket az említett freskó, melynek közepén az Oltáriszentség, előtte pedig a főpapok, illetve a Szent Péter Bazilika látható. Ott térdepel XII. Piusz pápa, aki akkor legátusként, pápai küldöttként volt jelen az 1938-as kongresszuson, következő évben pedig megválasztották pápává. Amikor 1942/1943-ban elkészült a csornai freskó, már ő volt a római pápa. A kép a mindenféle életkorú, rendű, foglalkozású egykori csornai polgárokat is megörökítette. Több mint tizenhat személyt név szerint is azonosítottak. A gyermeket vezető apáca az Isteni Megváltó Leányai által alapított iskolát szimbolizálja, melynek jubileumát nemrég ünnepelték Csornán. Az elmondások szerint Nagy Sándor, a freskó alkotója katonaruhában látható. A freskó jobb alsó szélén szintén érdekes jelenetet örökített meg a festő: a zongoránál az akkori csornai kántor, Tocsik Antal, mellette feltűnik Liszt Ferenc alakja. A nagy magyar zongoraművész, zeneszerző szülőhelye, Doborján akkoriban a Győri Egyházmegyéhez tartozott. Az Oltáriszentségtől jobbra a magyar szentek alakjai láthatóak, legfelül az angyalok között a feltárt szívű Jézus, -tiszteletére lett a templom felszentelve- , illetve az apostolok kerültek megörökítésre.