Mint ahogy a legtöbb esetben, itt is az apró betűs rész, illetve a melléklet tartalmazza a lényeget, vagyis hazánk hány ilyen egységre tagolódik, azonkívül azt mely helységek alkotják. A paragrafus azt is lehetővé teszi, hogy a közösségek társulásokat hozzanak létre. A Rábaközben két ilyen egységet alkottak az érintettek: a 19 települést magában foglaló, közel 25 ezres lélekszámú Kapuvár-Beledi Kistérség Többcélú Társulást, és a 34 településsel működő,
viszonylag nagyobb méretű Csornai Többcélú Kistérségi Társulást. Amely önkormányzat elfogadja a társulás alapító okiratát, az tagja lehet a kistérségi tanácsnak. Utóbbi esetében “nincs kihúzó”, mert az összes település élt a lehetőséggel.
Talán nem okoz nagy meglepetést, hogy az interjúnkban nyilatkozó munkaszervezet-vezető jogászember. A kapuvári születésű társadalmi normák felett őrködő doktor jelenleg Veszkényben él, és mielőtt a társuláshoz került volna, a győri nyugdíjbiztosítási igazgatóságon dolgozott. Dr. Horváth Gyula munkaszervezet-vezető a társulások intézményfenntartó szerepét hangsúlyozta: ide tartozik az idősek gondozóháza, a támogató szolgálat. Továbbá közreműködnek a kistérségi társulásban résztvevő települések által fenntartott alapfokú oktatási intézmények és óvodák normatív támogatásának elosztásában. Szintén szakembereik végzik az önkormányzatokra kirótt kötelező belső ellenőrzési feladatokat. A vezető szilárd meggyőződése, hogy a Rábaközben működő társulások közösen tegyenek valamit a turisztika fellendítéséért. A települések polgármestereinek bevonásával a tájegység arculatának és identitásának megteremtésén fáradoznak.
Egyelőre kevés hivatalos információval rendelkeznek a Kormány azon szándékáról, amely szerint visszaállítanák a régi járásokat. A régi-új rendszernek nem közigazgatási feladatokat szánnának, hanem államigazgatási teendőkkel bíznák meg. Szűkebb szakmai körökből azért annyi kiszivárgott, hogy az átalakításnak komoly anyagi feltételei lennének, ezért csak stabil gazdasági környezetben lehetne megvalósítani, így 2013 előtt nem valószínű - mondta dr. Horváth Gyula.
Beküldés dátuma: 2010. 12. 01.
-
Beledi gazda is részt vett az agrárminiszteri tájékoztatón
Nagy István agrárminiszter az ágazatot érintő aktuális változásokról tájékoztatta nemrég a rábaközi gazdákat.
-
Beledi gazda is részt vett az agrárminiszteri tájékoztatón
Nagy István agrárminiszter az ágazatot érintő aktuális változásokról tájékoztatta nemrég a rábaközi gazdákat.
-
A nehézségek ellenére is kiválóan teljesített a magyar mezőgazdaság
A pusztába kiáltott szavaknál jóval többet jelentenek a gazdák észrevételei – értékelte dr.
-
Közművelődést és közlekedést érintő fejlesztések Beleden
Megkezdődött a beledi művelődési központ részleges felújítása, s mindamellett, hogy működik a könyvtár, az építési munkálatok ideje alatt a ház korlátozottan tölti be megszokott funkcióit – mondta a városvezető.
-
Gazdag örökséget hagyott hátra első királyunk
– Mi magyarok még mindig itt vagyunk – fogalmazott Gyopáros Alpár az augusztus 20-i csornai ünnepségen, miközben az elmúlt ezer év történéseiről beszélt, amikor országok és birodalmak tűntek fel és ugyanúgy el, a magyarság mégis fennmaradt.
-
A magyar nemzet egyik legősibb ünnepnapja Kapuváron
Szent István király, Magyarország fő védőszentjének ünnepén a Kapuvári Lóbarátok Egyesülete és a kapuvári népviseletbe öltözött helyiek – az ősi hagyományt folytatva – lovas hintón szállították az új kenyeret a Szent Anna-plébániatemplom oltárához.
