Mint ahogy a legtöbb esetben, itt is az apró betűs rész, illetve a melléklet tartalmazza a lényeget, vagyis hazánk hány ilyen egységre tagolódik, azonkívül azt mely helységek alkotják. A paragrafus azt is lehetővé teszi, hogy a közösségek társulásokat hozzanak létre. A Rábaközben két ilyen egységet alkottak az érintettek: a 19 települést magában foglaló, közel 25 ezres lélekszámú Kapuvár-Beledi Kistérség Többcélú Társulást, és a 34 településsel működő,
viszonylag nagyobb méretű Csornai Többcélú Kistérségi Társulást. Amely önkormányzat elfogadja a társulás alapító okiratát, az tagja lehet a kistérségi tanácsnak. Utóbbi esetében “nincs kihúzó”, mert az összes település élt a lehetőséggel.
Talán nem okoz nagy meglepetést, hogy az interjúnkban nyilatkozó munkaszervezet-vezető jogászember. A kapuvári születésű társadalmi normák felett őrködő doktor jelenleg Veszkényben él, és mielőtt a társuláshoz került volna, a győri nyugdíjbiztosítási igazgatóságon dolgozott. Dr. Horváth Gyula munkaszervezet-vezető a társulások intézményfenntartó szerepét hangsúlyozta: ide tartozik az idősek gondozóháza, a támogató szolgálat. Továbbá közreműködnek a kistérségi társulásban résztvevő települések által fenntartott alapfokú oktatási intézmények és óvodák normatív támogatásának elosztásában. Szintén szakembereik végzik az önkormányzatokra kirótt kötelező belső ellenőrzési feladatokat. A vezető szilárd meggyőződése, hogy a Rábaközben működő társulások közösen tegyenek valamit a turisztika fellendítéséért. A települések polgármestereinek bevonásával a tájegység arculatának és identitásának megteremtésén fáradoznak.
Egyelőre kevés hivatalos információval rendelkeznek a Kormány azon szándékáról, amely szerint visszaállítanák a régi járásokat. A régi-új rendszernek nem közigazgatási feladatokat szánnának, hanem államigazgatási teendőkkel bíznák meg. Szűkebb szakmai körökből azért annyi kiszivárgott, hogy az átalakításnak komoly anyagi feltételei lennének, ezért csak stabil gazdasági környezetben lehetne megvalósítani, így 2013 előtt nem valószínű - mondta dr. Horváth Gyula.
Beküldés dátuma: 2010. 12. 01.
-
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
-
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
-
Új épületszárnnyal bővült az Arany János utcai óvoda Kapuváron
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.
-
Henczel Szabolcs a több mint egy esztendeje tartó beledi plébániai szolgálatának összegzésére válla
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
-
Széchenyi Kupával ünnepelték a 45 éves kapuvári iskolát
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
-
Tatai Lajos igazi lokálpatriótaként támogatja szülővárosa szépülését
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.
