Kilencest lőni mindenki tud, tizesre pedig csak a legjobb képes

Kovács Zoltán épp katonai szolgálati idejét töltötte Siklóson a rendszerváltás hajnalán, amikor a magyar televízió riportot készített Kassai Lajos íjkészítővel, akit a határőr hazafele jövet meglátogatott, majd a beszélgetés hatására beszerezte első igazi csigás íját. Kovács Zoltán a következő év tavaszáig rendszeresen használta a sporteszközt, majd két esztendei szünet után vált ismét komolyabbá a történet, mert farádi ismerősével  autodidakta módon kezdték elsajátítani a célba lövés művészetét. Sok hasznos információt szereztek az internetről, és rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek a versenyeken.  Az évek során egyre bővült a csapat, mert mind többen csatlakoztak hozzájuk. Szép eredményeket értek el az országos versenyeken, s a csigás után jött a tradicionális és a merevszarvú, majd a hosszúíj. Kovács Zoltán 2002-ben áttért az olimpiai íjászatra, melyet a legnehezebb technikailag is kivitelezni összetett mozgásformája miatt.  Utóbbival a következő eredményeket érte el: a terem országoson 2.lett, a pálya  magyar bajnokságon pedig a 4.helyet szerezte meg. 2011 februárjában a terem országos megmérettetésen a farádi csapat a dobogó 3.fokáig jutott.
A korszerű olimpiai reflexíj a pusztai típusok modern kori megfelelője, mely szintetikus anyagból, gyári eljárással készül - mutatott rá Kovács Zoltán a mögötte lévő gyűjtemény néhány darabjára. Az irányzékkal ellátott eszközök hatásfoka még pontosabb célzást eredményez. Mint ahogy a neve  jelzi, a tradicionális múltat idéző darab. Ennek is két nagyobb csoportja van: a merevszarvú reflex, illetve a hosszúíj. Mivel ez a tevékenység szorosan kapcsolódik a hagyományokhoz, többeket érdekel a korhű  öltözet. Kovács Zoltán szerint az íjászatnak  másodlagos feltétele a fizikai állapot, mert a mozgássorozatot főleg technikailag kell kivitelezni.
Kiss Gyula szintén több kategóriában  kipróbálta magát, mert a csigás íjászattal  kezdte, aztán “átnyergelt”a tradicionális és vadászreflexre. Az országos bajnokságon több ízben győztes íjász az Európa-kupát is megszerezte. Mivel a Ring SE nem fogadta tárt karokkal a farádiakat, így a soproni Lővér csapatánál kötöttek ki. Kiss Gyula szerint kapcsolatuk azóta is zavartalan, ezért mindent megpróbálnak annak érdekében, hogy dicsőséget szerezzenek az egyesületnek. Az önszerveződő csoport szerda délutáni edzését kiegészíti a szombati találkozó, amelyre valamilyen finomsággal is készülnek, így ez a nap nemcsak a sportról, hanem a kulináris élvezetekről is szól. Támogatók hiányában “mindenki beleszáll mindenbe”, például  közösen fizetik a terem fűtését. - Nagyon összetett a lövészet: koncentrálni kell a feszítésre, az oldásra, a célon tartásra, figyelni kell a kattintót - mesélte Kiss Gyula, aki szerint manapság nagyon sok negatív külső hatás éri az embereket, ezért ez mind-mind befolyásolja az eredményt. Neki a versenyek jobban sikerülnek, mert akkor jobban meg tudja őrizni a nyugalmát. A tavasz beköszöntével pedig irány a szabadba! A kinti gyakorlás helyszíne a farádi lovaspályánál lévő íjász lőtér.
Az öt-hat éve íjászkodó Molnár Zoltánnak a csigás íj vált be a legjobban, mert az olimpiai változattal szemben ezt kevésbé érzi macerásnak. A megszólalónak versenyekre vonatkozó nagy tervei nincsenek, ő továbbra is kikapcsolódásnak tekinti az íjászatot.
Termeczky József kedvelt szabadidős tevékenységét barátjának köszönheti, mert általa ismerkedett meg az íjászattal. A tíz hónapja íjászkodó fiatalemberhez mindig közel álltak a célzó sportok, s ezek közül a nyílvesszőkkel való lövés tetszett meg a legjobban. Edzői szépen, fokozatosan vezették be a sportág rejtelmeibe. József meg van győződve arról, hogy az egész fejben dől el, vagyis, hogy képes-e végigcsinálni a versenyt, melyre megpróbál drukkmentesen gondolni, mintha csak tét nélküli edzésen lenne. Ha már berögzül a mozgássorozat, egy idő után természetesen csinálja - jegyezte meg a lövész. Termeczky József az íjászatban hosszú távra tervez, és reméli, ha ügyesebb lesz, komolyabb ellenfelekkel küzdhet meg a versenyeken.