Kapuvári ÍzvadÁszok: Magyaros ételeikkel hetedszer is sikert arattak Rómában

Az ÍzvadÁszok csapata hetedik alkalommal főzött a szegényeknek Rómában, ahol a szokásosnál is nagyobb tömeg és szigorúbb ellenőrzés, lezárt utcák, terek, gyülekező külföldi tévéstábok jelezték, hogy valami rendkívüli történik: a temetés előtt három napig tízezrek imádkozhattak az elhunyt XVI. Benedek lelki üdvéért. Vízkereszt napján a kapuváriak avatták fel a Szent Egyed Közösség vadonatúj konyháját, de rutinjuknak köszönhetően időre elkészült a többfogásos étel.

Szó szerint túl kell élni a két-három megállóval tervezett tizenkét órás utazást, mely nemcsak a nagy távolság miatt fárasztó, hanem a főzéshez szükséges, közel egymázsányi alapanyagot is magukkal viszik minden alkalommal. Ahogy a korábbi években, idén is a római Szent István Házban voltak elszállásolva, ahova XVI. Benedek emeritus pápa temetése miatt idén még több vendég érkezett. A személyzet már nagyon jól ismeri a kapuváriakat, és meglepetésükre az épp ott tartózkodó Varga Lajosnak sem kellett hosszasan magyarázni, hogy valójában kik ők és milyen céllal érkeztek az „örök városba”, mert a Váci Egyházmegye segédpüspöke is hallott már az ÍzvadÁszok csapatáról.
A vacsora és a rövid pihenő után nagy napra ébredtek, mert meghívást kaptak Ferenc pápa audienciájára. Az ÍzvadÁszok vezetője arra is lehetőséget kapott, hogy kezet fogjon a Szentatyával, aki magánkihallgatásán fogadta. Magyar Lászlót második alkalommal érte az a megtiszteltetés, hogy személyesen gratulált neki a katolikus egyház feje. Mint mondta, felemelő érzés volt számára, amikor a több ezer VIP belépővel érkező hívő a saját anyanyelvén csatlakozott be Miatyánk imádságba.
Ezt követően tiszteletüket tették XVI. Benedek ravatalánál, majd a Szent Péter-bazilikában felállított betlehemnél mondtak hálaimát a római utat támogató partnereiknek.
A temetés miatt csütörtökön inkább elkerülték a Szent Péter teret, ahol a szokásosnál is gyakoribb ellenőrzések és zsúfoltság miatt nehéz lett volna bármilyen programot szervezni. Helyette a legfelkapottabb turistalátványosságokat keresték fel és persze megismerkedtek az olasz gasztronómiával is. Magyar László szóba elegyedett az egyik étterem tulajdonosával, és megtudta, hogy magyar séffel van dolga, aki még a konyhát is megmutatta neki.

A városnézés után este megkezdték a másnapi főzés előkészületeit. Biztosra akartak menni, s mivel nem ismerték az új konyhát, a biztonság kedvéért gázpalackokat és két gázzsámolyt is vittek magukkal Magyarországról, viszont csak előtte este tudták meg, hogy nem használhatják a saját eszközeiket. Magyar László Vízkereszt előtt egész éjjel Szent Ritához fohászkodott, hogy másnap, azaz január 6-án minden az elképzeléseik szerint alakuljon.
A muzulmánokra tekintettel marhahúsból készült a babgulyás, a tócsnihoz pedig csirkét használtak fel. A leves alapja, a marhapörkölt még itthon, Kapuváron készült el, amit fagyasztva szállítottak Rómába. Szerencsére flottul ment minden, így a levessel már negyed tizenegyre végeztek. Egyébként 500 adag levest és 400 adag tócsnit főztek.
Ki vette kézbe a fakanalat? Hámori György, Kapuvár polgármestere is beállt a tűzhely elé, a szakmai munkát pedig Magyarné Pócza Katalin és Magyar László felügyelte. Segítségükre volt Németh Sándor és Molnár László, valamint Peka Tibor, aki ha épp nem főzött, a sofőri feladatokat is ellátta. Katalin részt vett a levesosztásban, a helyi szervezők pedig a második fogást tették az asztalokra, a többiek addig a konyhán gondoskodtak az ételek utánpótlásáról, hogy mindig friss ennivaló kerüljön a tányérokba. Nagyon népszerű volt a kapuvári vitaminsaláta és a Rómában ismeretlen szaloncukor, valamint a Cserpes Trudi. Az apácáknak annyira ízlett a magyar édesség, hogy a kötényükbe gyűjtötték a finomságot. Fotók: https://www.facebook.com/izvadaszok.kapuvari

Magyar Lászlót meglepte, hogy a korábbiakhoz képest több fiatallal találkozott a rendezvényeken, a Szent Egyed közösség ételosztásán pedig a mi cserkészeinkhez hasonló egyenruhába öltözött lányok és fiúk segítettek. Ezenkívül Rómában sokkal szigorúbbak a járványügyi szabályok, mert az utcán és a tömegközlekedési eszközökön minden második ember maszkot hord.
Az 1968-ban alakult Sant'Egidio, vagyis Szent Egyed Közösség egy Szentszék által elismert laikus közösség, melynek alapeszméje, lelkisége a rászorulók, beteg, szenvedő emberek megsegítése. A közösség tagjai együtt imádkoznak, erőt és reménységet merítve Jézus példájából és tanításából. A nappali intézmény szállást nem biztosít a hajléktalanoknak, de az étkeztetésen kívül számos más szolgáltatással segíti az elesetteket. A Vatikán tőszomszédságában lévő konyhájuk az év többi napján a mi iskolai menzánkhoz hasonlóan működik – mesélte Magyar László. Egyidejűleg 120-140 embert engednek be.
– Csak néztem, amikor a rómaiak reszelt parmezánnal ették a babgulyásunkat. Kíváncsiságból megkóstoltam én is, egyébként jó volt – mondta az ÍzvadÁszok vezetője.
Útban hazafele kapták az üzenetet korábbi magyar kapcsolattartójuktól, hogy a Sant'Egidio Közösség vezetőjét is elbűvölte a magyarok főztje és az egész ételosztás. Mi sem bizonyítja jobban a magyarok sikerét, hogy ennyien még sosem kértek repetát.
– Óriási hálával tartozunk a Jóistennek, hogy szerencsésen odaértünk Rómába, és erőt, egészséget ad az egészhez, a támogatók pedig folyamatosan ott állnak mellettünk, ami biztonságérzetet ad mindnyájunknak.