Dr. Gere Lajos tizenöt éves koráig élt családjával a Pest megyei Tinnyén. Az orvosi egyetemet a fővárosban végezte el, majd a komáromi kórház szülészetén kezdte pályafutását. Mivel kedvelte a vidéki életet, 1983-ban gyermekgyógyász feleségével leköltöztek Beledre. Nagyobbik lányuk négyéves volt, a kicsi pedig akkortájt született.

Egyikük manapság ügyvédnek készül, a másik viszont nyugdíjbiztosítós szakember lett, s amint tehetik, ellátogatnak Budapestről a Rábaközbe.
A beledi háziorvos mindmáig megőrizte a szülész szemléletet, pedig időközben megszerezte az üzemorvosi szakvizsgát is. Ahogy teltek az évek, egyre kevésbé foglalkozott a női bajokkal, mert hiányzott hozzá a megfelelő háttér, és megmaradt családorvosnak. Hogy fogadták a belediek? – Nem szólt nagyot senki – válaszolt a riportalany, aki szerint nem lehet mindenkor engedni, mert az csak lavinát indít el. Olyan ember akadt a településen, aki valami miatt neheztelt rá, de idővel persze kibékültek. Az 1990-től nyolc éven át képviselősködő, három szakvizsgával rendelkező orvos a nagyközség egészségügyi bizottságát vezette. Nagy várakozással kezdett bele az önkormányzati munkába, de megunta, hogy négyévente váltották egymást a kormányok és a körülmények. Aki a tízfős helyi testületben nem volt neki annyira szimpatikus, azzal is kerülte a konfliktust.
Dr. Gere Lajosnak az influenzajárványról az a véleménye, hogy meg kell előzni, de persze nem mindenki igényli az oltást sem. Ezerhétszáz betegéből durván hetvennek adja be a vakcinát a rendelési időben. Nyilván, ha kérdezik az orvost, tud olyan eszközöket és berendezéseket említeni, amelyek jól jönnének a praxisában, így beledi interjúalanyunk is mondott néhányat, de alapvetően elégedett a körülményekkel.
A 62 éves gyógyító szabadidejében kertész, kutyabarát és galambász. – Ismerik ám ezt a gyengémet – utalt a madarakkal való foglalatosságára az orvos.
Beküldés dátuma: 2011. 12. 14.
-
A Beledi Ezüsfenyő Nyugdíjas Egyesület társadalmi munkája
Az emberek az otthoni munka mellett is vegyék észre, ha tehetnek valamit a környezetért, mert annál élhetőbb egy település, minél jobban odafigyelnek a lakóhelyükre.
-
A Beledi Ezüsfenyő Nyugdíjas Egyesület társadalmi munkája
Az emberek az otthoni munka mellett is vegyék észre, ha tehetnek valamit a környezetért, mert annál élhetőbb egy település, minél jobban odafigyelnek a lakóhelyükre.
-
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
-
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
-
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
-
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.