Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Ismerkedés Erdély nevezetességeivel

Híres olasz építészek segítségével évszázadokon át készült a reneszánsz egyik központjaként ismertté vált nagyváradi vár. A megyei jogú város egyes negyedeit az itt ragadt itáliai mesterek nevével jegyezték fel. A nagyváradi városháza 50 méter magas tornyát egy év alatt építették fel, melynek órája több mint száz éve működik.A hatalmas könyvtárral működő „felicis civitas”, vagyis boldog városban tevékenykedett Janus Pannonius, aki a 15. században csillagvizsgálót állított fel a várban, ami akkoriban nagy ritkaságnak számított. A mohácsi vész után a település Erdély legfontosabb védvára lett, ezért még nagyobb hangsúlyt kapott az építmény. A 18. századi nagy építkezéseknek köszönhetően elkészült az új székesegyház  a több mint 100 esztendeig épülő Kanonok-sor, továbbá a Fekete Sas Palota. Az idegenvezető érdekességként említette, hogy 1798-ban játszották az első hivatalos magyar nyelvű színielőadást. A dualizmus korában, 1867-ben Nagyvárad az egyik leghaladóbb szellemiségű település lett, ezért a kultúra városaként is emlegették.
Az utasok már a buszról megtekinthették a több mint 70 méter hosszú, 30 méter széles, 1992-ben bazilikai rangot kapott római katolikus templomot. Erdély legnagyobb barokk stílusú temploma 28 éven át épült, búcsúünnepét pedig augusztus 15-én tartják meg. A legenda szerint ide temették Szent Lászlót, és a róla készült 60 cm magas aranyozott mellszobor híven őrzi az uralkodó arcvonásait. Domborművébe belefoglalták azt a sírjában megtalált csatabárdot, amellyel a harcba indult. A nagyváradi székesegyház főoltárát karrarai márványból faragták, a  feszület pedig teljesen megegyezik a bécsi St. Stephan-dómban elhelyezett „párjával”. A kupolán látható, még sosem restaurált eredeti freskó Krisztus égi viadalát örökítette meg, Storno Ferenc soproni festő alkotásait viszont felújították. A kincstárban őrzik a 44 kilogramm ezüst, és aranyozott drágakövekkel díszítetett Szent László-hermát, valamint koponyacsontjának egy darabját és az ereklyetartót. A három manuálos, 2052 síppal készült nagy barokk orgonát Mária Terézia 1780-ban adományozta a templom felszentelésének alkalmából. A karzat alatt helyzeték el a Nagyváradon született Pázmány Péter, valamint boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspök mellszobrát.

A turisták az Erdély kapujaként emlegetett Királyhágón félórás fotószünetet tartottak, mert a környék nemcsak látványában felülmúlhatatlan, hanem történelmileg és kulturálisan is jelentős. Beérkezve Kolozsvárra a kirándulók megtekintették a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépületét, ahol történelem, filológia és fizika szakok működnek. Az intézményben összesen 11 karon folyik az oktatás, s majdnem mindegyik külön-külön épületben fogadja a 60 ezer diákot, melyből 25 ezerre tehető a magyarok száma. A séta a Farkas utcai református templomhoz vezetett. Mátyás király hozta be először Kolozsvárra a ferences rendet, és küldte oda János barátot, aki 150 szerzetesével 21 év alatt építette fel és adta át Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós, hosszú szentélyű, hálóboltozatos, későgótikus templomát. Nem sokkal távolabb, a csoport az egyik kis utcán keresztül elérkezett Reményik Sándor költő szülőházához, ahol kis emléktábla őrzi az erdélyi magyar líra nagy alakjának munkásságát. A kolozsvári testvérek, Márton és György 1373-ban formázta meg Sárkányölő Szent György szobrát, mely a prágai Szent Péter térre került, a kolozsvári annak a gipszminta alapján készített egyik másolata, a másik példány pedig Budapesten a Halászbástyánál látható. A Szent Mihály-templom Kolozsvár legjelentősebb építészeti műemléke, valamint Erdély második legnagyobb gótikus temploma, amely a toronnyal együtt eléri a 80 méter magasságot. Az első napra tervezett városlátogató program Mátyás szülőházánál ért véget, mely ma művész
Beküldés dátuma: 1970. 01. 01.

Kapcsolódó hírek

További hírek

  • Állandóság és megújulás a 16. alkalommal megrendezett beledi pünkösdi fesztiválon

    Beled polgármestere szerint a hosszú idő óta népszerű rendezvényt két dolog biztosan pozitív irányba befolyásol: az egyik, hogy jól kiválasztott állandó időponthoz kötődjön, a másik pedig az, hogy időnként meg tudjon újulni, s nemcsak a változatosság miatt, hanem az észszerűség, szükségszerűség elve mentén is.

  • Creative Chef: Apa és lánya jól kifőzték

    – Meg sem próbálom utánozni, mert nem tudnám megcsinálni ugyanilyenre, rosszabbra meg nincs értelme – mondta Nagy Ottó, miután közös főzésbe kezdett lányával Eszterrel.

  • Pörögnek az események Kapuváron

    Hámori György nyári eleji interjújában nemcsak a legutóbb rendezett városi programoktól beszélt, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen önerős beruházások várhatóak még a közeljövőben.

  • A sportra alapozza jövőjét az országos dobogós helyezést elért kapuvári atléta

    Varga Milán, az országos atlétikai verseny harmadik helyezettje az eddigieknél is magasabb szinten szeretné folytatni az atlétikát, így ennek megfelelően választotta ki a középiskolát.

  • Minibölcsődét avattak Farádon

    Farádon vidám gyerekzsivaj tölti be az egykor némaságra ítélt, lakatlan házat. Egyelőre minibölcsőde működik a felújított épületben, de idővel akár még több kislány és kisfiú népesítheti be a helyiségeket.