Miért kellett a 2. magyar hadsereg katonáinak a frontra indulnia? A bolsevizmus vörös kísértetét és a visszacsatolt területekért hozandó áldozatokat még értették, de ha a hazát védeni kell, miért nem a Kárpátok gyűrűinél? – ehhez hasonló kétségek merültek fel a magyar honvédekben. A Don-kanyarnál harcolt katonákra emlékeztek Kapuváron.
Tarr János, az utolsó Dont megjárt, a Haza Szolgálatáért kitüntető oklevéllel elismert kapuvári veterán a 96. születésnapja előtt néhány hónappal, 2016 márciusában pihent meg örökre. Kapui Pál elnök (Kapuvári Bográcsos Egyesület) kezdeményezésére, már évek óta tartanak megemlékezéseket a városban, a Don-kanyarnál harcolt és elesett magyar katonák emlékére. Az idei rendezvény a Szent Anna-templomban kezdődött, ahol dr. Szaradics József tábori lelkész ezredes celebrált ünnepi szentmisét, melyet orgonajátékával Bognár Dávid kísért. Közreműködött Najdekné Kováts Éva és Vargáné Halász Viktória.
– 79 évvel ezelőtt szenvedte el a magyar nemzet hadtörténetének egyik legnagyobb tragédiáját a doni offenzívában. 1941. június 22-én Hitler megindította az ún. Barbarossa-hadműveletet – mondta dr. Hoffer Imre. Az önkormányzati képviselő Horthy Miklós emlékirataiból idézett: «Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy minden kihívás nélkül hadat üzenjen Oroszországnak». 1942 elején Hitler kikényszerítette a 2. magyar hadsereg felállítását. 207 ezer fős összlétszámából 120 ezren vettek részt a harcokba. – A magyar hadsereg 1942 novemberéig a Don-menti csatákban sok ezer embert elveszített, személyi állományában és fegyverzetében megfogyatkozott, súlyos utánpótlási gondokkal küzdött és nehézfegyverek nélkül várta a korszerűen felszerelt, bő utánpótlással , hatalmas létszámfölénnyel rendelkező Vörös hadsereget. 1943. január 12-én az emberfeletti áldozatok ellenére bekövetkezett az összeomlás – tette hozzá.
– 70 ezer honvéd soha nem tért vissza a szülőföldjére, de a hazaérkezettekre sem várt sok dicsőség. A Rákosi- és a Kádár-rendszer minden elképzelhető módon igyekezett elfeledtetni Magyarország fegyveres részvételét a 2. világháborúban. a túlélőkre mellőzés, feledés, vagy néha sokkal rosszabb, üldöztetés várt idehaza. Az események újraértékelésére csak 1990-ben kerülhetett sor – hangsúlyozta dr. Hoffer Imre, majd Néhai Antall József gondolataival zárta ünnepi köszöntőjét: Nem a katona felelős a történtekért. Tiszteletet érdemelnek a túlélésért harcolók, akik közül sokan azért is küzdöttek, hogy százezer társuk megmeneküljön.
Mindennapi életünkben a jó és a rossz dolgok együttesen formálnak bennünket olyan emberré, amilyenné végül válunk – utalt arra Pavlóczki Béla, hogy nemzeti történelmünk nem örömteli, lelkesítő, hanem szomorú periódusához tartoznak a Don-kanyarnál történt események. Az ország minden pontjáról, így Kapuvárról is behívták a honvédeket a haza védelmére. 1942 tavaszán a kapuváriak búcsúztatása a mostani megemlékezésnek helyet adó Szent Anna-templomban, majd a mellette lévő téren történt – fogalmazott a történész, majd így folytatta: – Képzeljék csak el azokat a kapuváriakat, azokat a környékbeli ifjakat, akiktől családtagjaik könnyes búcsút vettek, lekísérték őket a vasútállomáshoz. Mi játszódhatott le az ő fejükben, amikor az 1. világháborús emlékmű mellett álltak és bizonyára a tekintetük rátévedt az első világégés halottaira emlékeztető monumentális alkotásra és azért fohászkodtak Istenhez, hogy visszajöhessenek ide Kapuvárra, a Rábaközbe szeretteikhez.
– Óriási áldozatokat követelt ez a felesleges háború, amit nem mi akartunk vívni, de sajnos belekeveredtünk ugyanúgy, mint az 1. világháborúba – hangsúlyozta Pavlóczki Béla, akinek mindkét nagyapja megjárta a világháborút és szerencséjének köszönhetően visszatértek a pokolból.
Az ünnepséget követően a megemlékezők elhelyezték koszorúikat a Fő téri világháborús emlékműnél, ahol a Kapuvári Hagyományőrző Nyugdíjas Egyesület dalköre, illetve Horváth István adta elő műsorát.
Beküldés dátuma: 2022. 01. 17.Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.