Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Figyelemfelhívás a természetben lévő kutyasétáltatás szabályairól

A vadászat sokak szemében csak a nyers gyilkolásról szól. Rabi Imre televíziós nyilatkozatában cáfolta a téves teóriát, és elmondta, hogy a vadászok közössége természetbarát emberekből áll.

A Kapuvári Sólyom Vadásztársaság elnöke több mint tíz éve hódol szenvedélyének. Édesapja egyik barátját kísérte el annak idején egy vadászatra, ezt megelőzően pedig rendszeresen horgászott. Világ életében vonzotta a természet, ezért hamar megkedvelte ezt a fajta szabadidős tevékenységet.
Miután a kapuvári vadászok tudomást szereztek Rabi Imre hobbijáról, meghívták az egyik hajtóvadászatra. A televíziónknak nyilatkozó fiatalember úgy érezte, sikerült beilleszkednie a társaságba, ezért hivatalosan is belépett a csoportba, melynek elnöki teendőit hat éve látja el.
A tagság alakítja a társaság életét, a vezetéssel járó feladatokkal pedig az intézőbizottság foglalkozik. Valamennyi társaságra jellemző, hogy egy vagy több hivatásos vadász tevékenykedik náluk, attól függően, hogy mekkora területet birtokol az adott vadásztársaság.

Rabi Imre szerint a média nagy része negatív színben tünteti fel a vadászatot, melynek okát abban látja, hogy hiányosak az információik ezzel kapcsolatban. A laikusok gyakran olyan dolgokat állítanak róluk, amelyek távol állnak a valóságtól.
A vadász nem csak egyszerűen bolyong az erdőben és kedve szerint lövöldöz, mert a vadásztársaságoknak meg kell felelniük a hatóságok előírásainak. Évszakra, hónapra pontosan meg van határozva számukra, hogy mikor és mit ejthetnek el a vadászat alkalmával, azonban ha nem tudják hozni a hatóság által előírt kvótákat, akkor bizony büntetésre számíthatnak. A fegyvertartástól kezdve a vadgazdálkodáson át sok tényezős ez a folyamat – mondta Rabi Imre.
– A vadászok a vaddal gazdálkodnak. Amíg él az állat, addig az államé, de mihelyt elpusztul, – függetlenül attól, hogy elütötte egy autó, vagy teríték került –, onnantól kezdve az adott vadásztársaság tulajdona – magyarázta az elnök, aki szerint sok kellemetlenségtől szabadulhatnának meg az emberek, ha tisztában lennének a dolgok hátterével is.
A hivatásos vadászok, illetve a vadásztársaságok tagjai gondozzák, telente etetik az adott területen élő állatokat. A Kapuvári Sólyom Vadásztársaság több millió forint értékű takarmányt terít szét minden esztendőben. A vadász úgy gondolja, hogy attól még nem érzi jobban magát az állat, ha sajnálgatják, mert sokkal inkább a mindennapi betevőre van szüksége.
A vadászoknak nem egyszer, és nem kétszer volt már konfliktusuk a mezőgazdaságban dolgozókkal, mert előfordul, hogy az állatok kárt okoznak a termőföldeken. Az anyagi veszteséget adott esetben a vadásztársaság téríti meg.

Rabi Imre szerint problémát jelent az is, hogy nem előrelátóak az emberek, csak a mindennapoknak élnek. A gazdák gyakran kivágják az utak és árkok szélén lévő fákat, cserjéket, mert úgy gondolják, utána jobban szellőzik a termőföldjük és kevésbé lesz sáros az odavezető út. Minden növénynek meg van a maga természetben betöltendő szerepe, ráadásul a ritkításnak nem feltétlenül a saját tulajdonukban lévő fa látja a kárát. A globális felmelegedés ismeretében érdemes lenne átgondolni az indokolatlan fakivágásokat, mert inkább pótolni kellene a hiányzó növényeket. A vadásztársaság az önkormányzatokkal karöltve szeretné a kihasználatlan területeket beültetni.

Sajnos előfordulnak olyan közúti balesetek, amikor vaddal ütközik az autóvezető. Ilyenkor a legfontosabb annak megállapítása, hogy történt-e valamilyen személyi sérülés. Amennyiben ki van helyezve a vadveszélyt jelző tábla, miden érintett a saját kárát kell hogy viselje. A vadásztársaság veszteségéről többnyire el szoktak feledkezni. Rabi Imre példaként említett egy 7-8 éves őzbakot, melynek eszmei, vadászati értéke akár több millió forint is lehet. Az összeg magába foglalja a több éven át tartó etetés, gyógyszerezés költségeit. Aki elmulasztja a baleset bejelentését és otthagyja a sérült vagy elpusztult állatot, netán még el is viszi magával, bűncselekményt követ el.

Kapuvár környékén szezonális a vadfajoktól függő vadászat. Nyáron golyós puskával lövik a nagyvadakat, a vaddisznót, a szarvast, az őzet és a rókát, télen pedig sörétes puskával vadásznak az apróvadra. A kapuvár környéki idősebb vadászok jó hírnevet szereztek apróvadas terítékeikkel, ami a nyulat és a fácánt jelenti. A vadásztársaság területétől évek óta eltűnt a fogoly az élőhely pusztulása miatt.

A területgazda felvilágosítást adott az ebtartókra vonatkozó, természetben lévő kutyasétáltatásról is:
Sok természetjáró kutyás az árkok mellett engedi el kutyáit, és a kereső, kajtató ebek az árok alján, szélén élő, költő, fészkelő állatok nyugalmát és szaporodását zavarják a tavaszi hónapokban. Ezzel hatalmas károkat okozhatnak az adott területen élő populációkban.
Az árkok szélén sok helyen ki van helyezve a csapdát jelző tábla, ami felhívja a figyelmet azokra a csapdákra, amelyek a ragadozó állományt gyérítik a területen.
Rabi Imre azt javasolja, hogy csak az utakon, és kizárólag pórázon vezesse mindenki kutyáját a természetben. Ezen szabályok betartása miatt nem fog kellemetlen helyzetbe kerülni senki – fogalmazott.

A 2 hivatásos vadásszal működő, 36 tagot számláló kapuvári vadásztársaság hétezer hektáron gazdálkodik, Szárföldtől nyugatra, de ide tartozik még Veszkény, Öntésmajor, Osli és természetesen Kapuvár is.
Aki csatlakozni szeretne valamelyik vadásztársasághoz, előbb ismerje meg a körülményeket, vesse bele magát a társadalmi munkába, nyerje el az ott lévő tagok bizalmát, vegyen részt a vadászaton. Amennyiben a tagság úgy dönt, hogy növelni akarja a létszámot, választhat az esetleges jelöltek közül. Rabi Imre megjegyezte: az egész országban nehéz bejutni a vadásztársaságokhoz, mert telített létszámmal tevékenykednek, azonban várható, hogy fiatalodik a vadászok zárt közössége.

Beküldés dátuma: 2020. 03. 24.

További hírek