A Rábaközben élő emberek nagyon jól ismerik, de szerintem az ország számos részén is hallottak a kónyi bika történetéről - fogalmazott Aller Imre. Akkortájt még verekedéssé is fajultak a gúnyolódások. A polgármester a népnyelvben falucsúfolóként elterjedt históriát szerette volna kedélyesebb formában megeleveníteni. A május 1-jei időpont választását az motiválta, hogy régen Szent György napján hajtották ki először a gulyákat a legelőre. A kónyi bikának két szóban terjedő története is van a faluban: Az egyik a toronyba felhúzott harapós állatról szól, amely a legenda szerint lelegelte a füvet, a másik pedig a Dika név kezdőbetűjének elhallásából fakadt. Utóbbi templomépítő kőművesmesterként vonult be a helyiek emlékezetébe, akit kosárban húztak fel a magasba, hogy befejezze a munkát. - Az utóbbi időben próbáltuk ezt oldani, és a legendát a hasznunkra fordítani, faluimázst csinálni belőle - szólt a település vezetője. Utalt arra is, hogy Timaffy László néprajzkutató a kónyi csata feldolgozása kapcsán emlékezik meg a bika legendájáról. Az írásban szerepel, hogy a patás farkának a felhúzásával jelezték a veszélyt a helyieknek.
Aller Imre a majális idei újdonságai között említette a főzőversenyt, melyre stílusosan csak marhahússal nevezhettek be a szakácsok. A nap további része is valódi meglepetést tartogatott, mert feldolgozták a kónyi bika történetét a megyében működő színjátszó csoportok, s ez alapján kellett eldönteni, vajon melyik a hitelesebb. Ugyancsak újdonságnak számított a félórás rodeolovas-bemutató. A polgármester nyíltan vállalja a kónyiakra ragadt falucsúfoló történetet, mondván, róluk szól: Ezen lehet megsértődni, lehet nevetni, de akkor is a hagyományaink része.
Az ízek mestereit semmi nem állíthatja meg, akik még a koronavírus-járvány idején is főztek.
Az ízek mestereit semmi nem állíthatja meg, akik még a koronavírus-járvány idején is főztek.
A Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum Csukás Zoltán MezőgazdaságiTechnikum és Szakképző Iskola idei nyári gyakorlatán negyven tanuló vett részt: a gépész-gépésztechnikusok és gazdák.
Az óvodában tavaly és idén olyan játékokat cse-réltek le, amelyeket még a jelenlegi polgármester is használt gyermekkorában.
– Ez az igazi búcsú, mondjuk ki! Amikor életben tartjuk a hagyományainkat, ezért szeretnénk tovább vinni – mondta Tóth Imre, Kapuvár alpolgármestere a Hagyományőrző Szent Anna-napi búcsú délutáni megnyitó rendezvényén.
A korábbi években a csornai Széchenyiben tartották az Erzsébet-táborokat, de idén az Arany János iskola volt a gyermekek „főhadiszállása”, ahol olyan nagy termet biztosítottak számukra, hogy bőven elfért még negyvennél is több táborozó.