Kiss Lászlóné a győri tanítóképző és a pécsi tanárképző főiskola után a Pest megyei Üröm községben kezdte pályafutását. Aggódó szülei miatt 1955-ben a Téttől 4-5 km-re lévő Lesvárpusztán vállalt állást, hogy közelebb legyen lakóhelyéhez. Miután megszűnt a felső tagozat, egy földbirtokos család kastélyáról ismert Pokváron folytatta munkáját. Elhanyagolt állapotban, de még ma is áll az az épület, ahova a gyermekek jártak nap mint nap tanulni. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetése mellett technikát és néptáncot oktató Kiss Lászlóné fia születése után Tétre került, s nyugállományba vonulásáig ott is maradt. A pedagógus az ötödikestől a nyolcadikas osztályig bezárólag foglalkozott a nebulókkal, akikre azóta is büszkén gondol vissza. Az általa oktatott táncosok sok-sok dicséretet kaptak, akik pedig továbbtanultak, kitűnő szakemberekké váltak. A konfliktusoktól mentes pályafutása során a három lépés távolságot mindig megtartó tanítónőhöz ragaszkodnak régi dákjai, ezért évente két-három osztálytalálkozóra hivatalos. Az akkor szülőkből mára nagyszülők lettek, ezért Kiss Lászlóné több generációra vissza tudja vezetni a családokat.
A tíz esztendeje özvegy Kiss Lászlóné – hogy feldolgozza párja elvesztéséből fakadó fájdalmát – belevetette magát a közösségi életbe, ezért szinte nincs olyan napja, hogy ne járna el valamilyen ügyben.
Több mint tíz éve belépett a hagyományőrző egyesületbe, melynek tagjaival az eltűnt puszták történetét dolgozzák fel. Hagyományőrző füzetek címmel jelent meg az a dokumentum, mellyel szeretnék a fiatalokat emlékeztetni e lakóhelyekre, és az ott élő emberek mindennapjaira, például az aratásra és a kenyérsütésre. A történeteket többen diplomamunkájuk készítéséhez használták fel. A nyugdíjas pedagógus az evangélikus egyházközségnél sokrétű feladatot lát el: részt vesz a temetkezési szertartásokon, intézi a temetővel kapcsolatos tennivalókat, beszedi az egyházi járulékokat, havonta előadásokat hallgat a győri püspöki hivatalban. A Magyar Madártani Egyesület kisalföldi csoportjának tagjaként a vándormadarak érkezését és élőhelyeit figyeli meg, melyről évente beszámolót küld a szakembereknek. Kiss Lászlóné ha épp nem a köz érdekével foglalatoskodik, Sopronban élő állatorvos fiával és érettségi előtt álló unokájával tölti a hétvégéket.
Beküldés dátuma: 2013. 03. 06.
-
Befejeződött az új vicai faluház építése
Elkészült az új, modern faluház, mely ugyanazt a célt fogja szolgálni, mint korábban – jelentette be örömmel a Rábaközi Televíziónak Major Jenő.
-
Befejeződött az új vicai faluház építése
Elkészült az új, modern faluház, mely ugyanazt a célt fogja szolgálni, mint korábban – jelentette be örömmel a Rábaközi Televíziónak Major Jenő.
-
Ballagás a kapuvári katolikus iskolaközpontban
Elérkeztek a fiatalok életük eredményeinek, értékeinek számbavételéhez; az esti szerenáddal érzelmesen, majd a vidámballagáson, végül pedig ünnepélyesen köszöntek el az iskolától, tanáraiktól és a diáktársaktól.
-
A koronavírus-járvány utáni első „igazi” ballagás a Hunyadiban
– Nagyon nagy az öröm, hogy 2019 után ismét tarthatunk „igazi” ballagást – fogalmazott Kovács Istvánné a Hunyadi János Technikum végzős tanulóinak búcsúztatóján.
-
Két év szünet után idén ismét megtartották a Beledi Nyugdíjas Olimpiát
Megérdemelt győzelmet arattak a soproni szépkorúak a Beledi Nyugdíjas Olimpián, a házigazda csapata pedig nagyon örült a többi versenyző sikerének.
-
A Csornai Bárdos Kórus tagjai szolgálatnak tekintik az éneklést
Horváth Csaba egyetemi évei alatt kezdte igazán kiengedni a hangját. Voltak kisebb szünetek, amikor kevesebbet énekelt, de sosem szakadt el teljesen a zenétől.