Berg Gusztáv elsőként jelezte részvételi szándékát a párizsi világkiállításra

A több mint száz évvel ezelőtti expókat egyfajta vásárnak lehet felfogni, másrészt reprezentációs céllal tartották meg a kiállításokat. Az adott országok a széles nagyközönség előtt mutatták meg kultúrájukat, gazdasági eredményeiket, technikai vívmányaikat. Sopron vármegyéből báró Berg Gusztáv élt először a lehetőséggel. 

1851-ben Londonban szerveztek először világkiállítást, melynek tematikája teljesen eltért a mostanság megszokottól, ugyanis az angol ipar találmányait, csúcstechnológiai újdonságait szerették volna bemutatni a világnak. A sikeren felbuzdulva vállalta valamelyik európai nagyváros, hogy meghatározott időközönként világtárlatot rendez. Az eleinte csak az iparra fókuszáló mozgalom a későbbiekben tovább bővült. 1851-től 1900-ig tizenkét kiállítást rendeztek meg világszerte, melyből négynek Párizs adott otthont.
A franciák nem titkolt célja volt, hogy elkápráztassák a világot, hogy minden ország figyelme Párizsra irányuljon. Közel 120 millió frankot költöttek a rendezvényre – mondta Pavlóczki Béla, majd az arányok érzékeltetésére hozzátette: az Osztrák–Magyar Monarchián belül 1900-ban hazánk éves költségvetése frankra átszámítva 900 millió volt.
– Magyarország 1896-ban millenniumi kiállítást rendezett 1000 éves fennállásunk emlékére – mondta a történész, hozzátéve: Az ott megszerzett tapasztalatokat alapján vállalta be hazánk, hogy Párizsban is megjelenünk.
Pavlóczki Béla amikor felkészült a televíziós interjúra, olyan érdekes utalásokra bukkant, amelyek szerint a magyarok két tervet is készítettek a millenniumi rendezvénnyel kapcsolatban: az egyik szerint országhatárokon belüli kiállítást szerettek volna rendezni, míg többen a világkiállítás megszervezését szorgalmazták volna. Az idő rövidsége miatt abban az évben azonban maradt a hazai bemutató.
A kapuváriak már a 19. század végén is jól bántak a különböző hirdetési felületekkel: Sopron vármegyéből báró Berg Gusztáv jelezte először az 1900-as párizsi világkiállítás szervezőinek, hogy szeretné megmutatni a kapuvári uradalmat. A komoly marketing tevékenység már egy évvel korábban megindult Kapuváron.
Akkoriban főleg a növénytermesztés, az állattartás, a gazdasági épületek, az uradalom területének változásai keltették fel az emberek érdeklődését. Az 1880-ban létesített keskenyvágású vasút szintén a figyelem középpontjába került.
Berg Gusztáv tudatos ember lévén nem bízta a véletlenre a bemutatót. Fiával, Berg Miksával francia nyelven tanulmányt írtak az uradalomról, Párizsban pedig több nyelvre lefordított táblákon szemléltették birtokukat. Az akkori közlekedési viszonyok mellett komoly szervezőmunkát igényelt a Párizsba való 30 órás kijutás. A 2335 zsűritag több mint 45 ezer díjat osztott ki a résztvevő 44 ország és 20 francia gyarmat képviselőjének, melyből 3500 magas elismerésnek számított. Hazánk 1431 díjjal térhetett vissza az expóról. Egy évvel a rendezvény után a báró kitüntetést kapott Ferenc Józseftől, illetve átvehette a Francia Becsületrend tiszti keresztjét.
Milyen érdeke fűződhetett báró Berg Gusztávnak a párizsi világkiállításon való részvételre? Pavlóczki Béla szerint szerette volna megmutatni, hogy miként vált egy elmaradott uradalom Európa-szerte, elismert mintagazdaságává, továbbá gazdasági kapcsolatok kiépítése és a legmodernebb termelési technikák megismerése motiválta.
A történész levonta a végkövetkeztetést: a magyarok nagyon jól teljesítettek.