Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Az előadók többsége legalább az ezüst fokozatnak megfelelően teljesített

Biky Ottó szándékosan mondott találkozót és nem versenyt, amikor idén tavasszal sorrendben a harmadik „Magyar Szerzők Dicsérete” című,  hangszeres előadói összejövetelt megnyitotta. Az intézményegység-vezető szerint a környéken ritkaságszámba megy az olyan jellegű megmérettetés, amelyen magyar szerzők műveit adják elő különböző hangszereken. Kilenc iskola 97 növendéke jelezte részvételi szándékát a csornai Kerényi György Művészeti Iskola rendezvényére. - Bár mi első-második évfolyamra írtuk ki a legelső korcsoportot, de nagyon sok iskola jelezte, hogy vannak olyan hangszeres előképzős gyerekeik, akik már olyan szinten vannak, hogy szeretnének megmutatkozni - mondta Biky Ottó. Az előadott mű stílusa, megjelenése és hangszíne is pontokat hozott a versenyzőknek. A számszerű értékelésen túl a tanárok és a résztvevők megbeszélik egymással a szakmai tapasztalatokat.
A hat éve hegedülő Váradi Ágnes tanárától értesült a versenyről, melyre többféle mű alapján készülhetett, de végül felkészítőjével Bartók egyik magyar népdala mellett döntöttek. Ágnes annyira eltökélt a zenével kapcsolatban, hogy jövőre más hangszeren is szeretné kipróbálni magát: fuvolán vagy zongorán. A zeneiskolás úgy érzi, nála jobb produkciókat is hallott a versenyen, de minden tőle telhetőt megtett az eredmény érdekében.
Vecsey Bálint trombitán és dobon gyakorol, előbbin hat, utóbbi hangszeren pedig két éve. A fúvósok hangzása különösen megtetszett a fiúnak, ezért főleg azokat a zenekarokat kedveli, amelyekben trombitások játszanak. Bálint tanára javaslatára Tornyos György Szonatina című darabját adta elő a csornai összejövetelen. Fraszt Dzsenifer eleinte bizonytalan volt döntésében, de azóta tudja, hogy jól választott, amikor öt éve a hegedű lett a hangszere. A versenyre Hajdú Mihály művével készült fel, ami szerinte nagyon érdekes és változatos. A két idősebb diák, Ágnes és Bálint a nyolcadik után sem hagyja abba a zenetanulást, ezért szívesen maradnának a Kerényiben. Majercsik Júlia a nyilvános fellépésre úgy választott zongoradarabot, hogy felkészítője valamennyi számításba jöhető művet lejátszotta előtte, és a lánynak valamelyik mű biztosan megtetszett. Egyéniségéhez közel állónak érezte Bartók Béla és Papp Lajos zeneszerzők alkotásait. Boros Fanni Bartók Regös ének című művét mutatta be. Az öt éve zongorázó lány a Nívódíj második fokozatával zárta a versenyt. Orosz Mónika nem régóta dolgozik a csornai zeneiskolában, ezért tanítványát is csak szeptember óta ismeri, de kiválóan együtt tudnak működni, amit Fanni eredményei is megmutatnak.
Tóthné Lovik Zsuzsa 1964-ben került az akkor még győri fenntartású csornai zeneiskolához, ahol 13 éven át tartott szolfézsórát, egy esztendeig pedig igazgatta az intézményt. A nyugdíjas tanár szívesen gondol vissza Csornára, ezért is vállalta a bírálattal járó feladatokat. Zsűritársaival a „Magyar Szerzők Dicsérete” című vetélkedő minden produkciójával elégedettek voltak, hiszen egyetlen színvonalon aluli előadás sem hangzott el.
Beküldés dátuma: 2011. 04. 20.

Kapcsolódó hírek

További hírek

  • Dr. Németh Miklós a nagy előd méltó utóda szeretne lenni

    Beled új aljegyzőjének az önkormányzati igazgatás teljesen új területet jelent, de szerencséje van, mert dr.

  • A kapuváriak jövő évi ajándéka - 2021-ben birtokba vehetik az új szabadidőparkot

    A barnamezős beruházás olyan elhagyott üzemi területek felújítását  jelenti, mely  alkalmassá teszi az objektumot a korábbiaktól eltérő, más jellegű újrahasznosításra – tájékoztatta a lakosságot Hámori György, aki szerint  hiánypótló fejlesztés lesz a városban a családok kikapcsolódását szolgáló szabadidőpark létesítése.

  • 2021 januárjától tilos a növényi hulladékégetés

    Jelenleg önkormányzati engedélyhez kötött a kerti hulladékégetés, de 2021. január elsejétől hazánk egész területén tilos lesz ez a tevékenység.

  • A Csornai Múzeum épületének titkai

    A csornaiak hajlamosak azt hinni, hogy pontosan ismerik a premontrei prépostság épületét, ahol az ’50-’70-es években járási központ, valamint házasságkötőterem működött, vagy azokból az időkből, amikor 1989 után visszatértek a szerze-tesek a városba – fogalmazott Aszt Ágnes régész-muzeoló-gus, aki Csorna emblematikus épülete előtt állva kezdte is-mertetőjét a Rábaközi Televízió nézőinek.

  • Még gyakoribb fertőtlenítés a beledi iskolakonyhán

    Televíziós forgatásunkkor frankfurti leves és sajtos metélt készült, mellé almát kínáltak az étkezőknek a beledi iskolakonyhán.