Az elmúlt önkormányzati választási ciklus értékelése Kapuváron

Hámori György első körben a település pénzügyi helyzetéről beszélt. A polgármester hangsúlyozta: a képviselő-testület hiába szab magának és a városnak jó fejlődési irányokat, ha azok mögött nincs meg a végrehajtáshoz szükséges forrás, mindig csak tervek maradnak. A nyilatkozó úgy véli, hogy a város büdzséje érdekében végzett tevékenység kevésbé foglalkoztatja az embereket, az állampolgárok inkább az alapján ítélik meg lakóhelyük fejlődését és a képviselők munkáját, hogy milyen a közvetlen környezetük, hogy rendben vannak-e az utak, a járdák stb. A város pénzügyeivel való foglalatosság nagy kockázatokkal és felelősséggel járó háttértevékenység - jegyezte meg a polgármester.
- 2006-ban mi a várost 330 millió forint hiánnyal vettük át, és ehhez ott lebegett a fejünk felett a kórház 250 milliós deficitje, amely baj esetén a fenntartó önkormányzatra szakadt volna - fogalmazott Kapuvár vezetője. A képviselők azt hamar belátták, hogy ekkora hiánnyal nem állhatnak neki a fejlesztéseknek, mert még tovább gerjesztenék a negatív folyamatot, ezért a veszteség csökkentése kell hogy legyen az első feladatuk. Kapuvár négy évvel ezelőtt 200 milliós hitelkerettel rendelkezett, amelyből néha igénybe kellett venni “X”összegeket a város működése érdekében. Kezdetekben teljes körű átvilágításon estek át a település intézményei. Összevonták a két általános iskolát, hogy az évfolyamátlag alapján igényelhessék a maximális állami normatívát. Hámori György azóta is mindennapos jelentést kap a polgármesteri hivatal kiadásairól. A bankszámla-kivonat és a házipénztár ismeretében egyetlen fillér sem távozhat az intézményből ellenőrzés nélkül. Az intézkedéseknek köszönhetően Kapuváron 2008 végére hiány nélkül zárták a költségvetési évet, miközben egyre apadt a gyerekek után járó közoktatási normatíva.  Ennek azonban volt hátulütője is. - Nem tudtunk annyi utat, járdát és csapadékvízelvezető-rendszert felújítani, mint amennyit szerettünk volna. Miután a város működését biztosítva látták, az Európai Uniós pályázatokon olyan beruházások után néztek, amelyek némi pénzt is hoznak a kasszába, és ráadásul csak tíz százalékos önrészt igényelnek. - Ha 100 milliós befektetéshez hozzájön még 900 millió, azért ez nem rossz üzlet. Akkor vétkeztünk volna a város ellen, ha ezt nem próbáljuk meg a legmaximálisabban kihasználni - hangzott a magyarázat.
Kapuvár még időben élt a kedvezőbb kamatozású, 1 milliárd forint svájci frank alapú kötvénykibocsátás lehetőségével, de rendeletbe foglalták, hogy az uniós pályázatok önerős forrásaként csak fejlesztési célú beruházásokra költhetik az összeget. A város ügyesen sáfárkodott a 25 éves futamidejű kötvényekkel, mert amikor feljebb kúszott a svájci frank árfolyama, az értékpapírban foglalt törzstőkét átváltották forintra. Ez az ügylet jelentős, 100 milliós nagyságrendű nyereséget hozott a településnek. (A forint kamatok még ma is többet hoznak, mint az említett valuta.) A negyedszázados kötvény törlesztésének nagyon az elején járnak, hiszen még csak a kamatokat fizetik vissza, a törzstőkét majd csak ezután kell részletekben leróni. Kapuváron ettől sem esnek kétségbe, mert úgy ütemezték a törlesztési kötelezettséget, hogy 2013-ra, amikor a legnagyobb kamat-visszafizetés terheli őket, az előző ciklusban felvett hitelektől már megszabadulnak, így kezelhető szinten marad a város pénzügyi helyzete.

- Kapuvár pénzügyi helyzete úgy alakult az évek során, hogy a város büdzséjéből is tudtunk a fejlesztésekre fordítani, illetve a forint-kamatokkal kitermeltük az adott fizetési kötelezettségeinket, és arra is jutott, hogy a nagyberuházások önrészeit finanszírozzuk- magyarázta az elöljáró, aki a jövőre vonatkozóan annyit jegyzett meg, hogy a pénzügyi helyzet stabilitásának megőrzése mellett további uniós pályázatokra számítanak, sőt, a nemzeti fejlesztési forrásokon túl közvetlenül a brüsszeli támogatások felé kacsingatnak.