Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Az az igazi, amikor az ember a könyvet a kezébe veszi

Horváth Győző 1968 óta él Farádon, és mindig nagy gondot fordított a helytörténeti emlékek kutatására, valamint megőrzésére.  Legutóbb a falu írásos emlékeiről tartott előadást az érdeklődőknek. A nyugalmazott pedagógus elmondta: az élő emlékezet csupán néhány évtizedre, legfeljebb évszázadra képes visszatekinteni, de az írott és a tárgyi emlékek tovább megőrzik a múltat.
A volt énektanár eleinte dalgyűjtéssel foglalkozott, de később arra is kíváncsi lett, hogy milyen környezetben születtek a nóták: hol fogantak, hogyan éltek tovább, milyen változásokon mentek keresztül az évek során. Miután megalakult a helyi felnőttkórus, annak tagjai is tudomást szereztek vezetőjük gyűjtőszenvedélyéről. Szépen gyarapodott az anyag, amit eleinte csak halomban, később pedig már tematikusan rendszerezett a farádi helytörténész, aki legújabban a harminc-negyven évvel ezelőtt keletkezett anyakönyveket bújja. Mint mondta, arra sem rest, hogy a korábban tanulmányozott iratokat többször is átnézze, hátha akkor nem figyelt fel valami lényegesre. - Az egyháznál őrzött anyakönyvek rendkívül tanulságosak. Apró részleteiben tényleg az életet mutatják. Itt nem a nagy történelmi sorsfordulókra kell elsősorban gondolni, hanem a hétköznapokra és az ünnepekre - kommentálta az iratokat a gyűjtő. Jelezte, hogy a dokumentumok nagyon szerteágazóak, van közöttük könyv, oklevél, hagyatékból származó írás, házassági szerződés, apró feljegyzés, melyek jelentős része már csak a levéltárakban lelhető fel. A magánszemélyek birtokában lévő iratok általában a család életével kapcsolatosak. Horváth Győző szerkesztésében látott napvilágot a Fejezetek Farád múltjából és jelenéből című kötet, mely  földrajzi, nyelvészeti, régészeti áttekintést ad a településről az avar kortól egészen a hetvenes évekig. Különleges értéket képvisel az a Szent Mihály-pecséttel ellátott, premontrei prépostság által 1845-ben kiállított, mégis kiváló állapotnak örvendő, hagyatéki témában készült oklevél, mely néhány mondatával Farád birtokviszonyaira utal; de a gyűjtő még korábbi, az 1600-as évekből való okirattal is rendelkezik. Az 1800-as évek elejének nemesi felkelésén készült listán nemcsak a falubeliek nevei szerepelnek. Hannibál százados által aláírt levél arról tanúskodik, hogy 1848-ban az akkori kormány megbízásából intézkedett a környékünkön. Szintén ismert személyek bukkannak fel abban a német nyelvű pecsétes vándorkönyvben, mely 1856-ban datálódott. Idős Simon Feri bácsi a farádi iparoskör jegyzőkönyvét ajánlotta fel a gyűjtőnek, aki rengeteg dolgot kiszűrt a 1904-től 1951-ig feljegyzett információkból. (A szerk.: Persze mindez háttértudás és műveltség nélkül lehetetlen.)
Horváth Győző elárulta, hogy a helytörténészek nem mindig szeretnek a közelmúlt eseményeivel foglalkozni, pláne kényes dolog azokat vizsgálni és az adatokból következtetéseket levonni. A volt pedagógus kötelességének tekinti, hogy megismerje és továbbadja falujának emlékeit.
Beküldés dátuma: 2011. 03. 16.

Kapcsolódó hírek

További hírek

  • Dr. Németh Miklós a nagy előd méltó utóda szeretne lenni

    Beled új aljegyzőjének az önkormányzati igazgatás teljesen új területet jelent, de szerencséje van, mert dr.

  • A kapuváriak jövő évi ajándéka - 2021-ben birtokba vehetik az új szabadidőparkot

    A barnamezős beruházás olyan elhagyott üzemi területek felújítását  jelenti, mely  alkalmassá teszi az objektumot a korábbiaktól eltérő, más jellegű újrahasznosításra – tájékoztatta a lakosságot Hámori György, aki szerint  hiánypótló fejlesztés lesz a városban a családok kikapcsolódását szolgáló szabadidőpark létesítése.

  • 2021 januárjától tilos a növényi hulladékégetés

    Jelenleg önkormányzati engedélyhez kötött a kerti hulladékégetés, de 2021. január elsejétől hazánk egész területén tilos lesz ez a tevékenység.

  • A Csornai Múzeum épületének titkai

    A csornaiak hajlamosak azt hinni, hogy pontosan ismerik a premontrei prépostság épületét, ahol az ’50-’70-es években járási központ, valamint házasságkötőterem működött, vagy azokból az időkből, amikor 1989 után visszatértek a szerze-tesek a városba – fogalmazott Aszt Ágnes régész-muzeoló-gus, aki Csorna emblematikus épülete előtt állva kezdte is-mertetőjét a Rábaközi Televízió nézőinek.

  • Még gyakoribb fertőtlenítés a beledi iskolakonyhán

    Televíziós forgatásunkkor frankfurti leves és sajtos metélt készült, mellé almát kínáltak az étkezőknek a beledi iskolakonyhán.