Aki egyszer kóstolta a kiskert ízeit, sosem felejti el, és mindig örül, ha újból elé tárul a bőven termő paprika vagy az illatos eper látványa, s vele együtt a növények esszenciája. Ezt a hangulatot idézik a Sokoróalja környékén művelt földek.
A kisbaboti önkormányzat három évvel ezelőtt a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú
Társulásától értesült a közmunkaprogram előnyeiről. Akkor nagyon kecsegtető volt az ajánlat, ezért úgy érezték, nem engedhetik el a lehetőséget, hiszen a településen is éltek munkanélküliek.
Az első esztendőben zökkenők nélkül mentek a dolgok, mert az állam száz százalékig támogatta elképzeléseiket. 2014-től a dologi kiadásokra csupán húsz százalék támogatás jár, de a munkabért továbbra is az állam fizeti.
A kisbaboti önkormányzat 300-400 négyzetméternyi borsót, 50 négyzetméternyi salátát, 100 négyzetméternyi zöldséget, 400 négyzetméternyi fólia alatt termesztett paprikát, 2 hektár burgonyát, 300 négyzetméter dughagymát értékesítene a piacon, ha minden gördülékeny lenne. A portéka szinte teljes egészében csak ismeretség útján talál gazdára – számolt be a fejleményekről Barcza Tibor. Nem elég, hogy nyomottak az árak, szinte reménytelen bekerülni a jelentősebb üzlethálózatokba. Mire mindent számításba vesznek, ötven-hatvan forintot kapnak egy-egy kilogramm burgonyáért. Ennyiért nem érdemes fáradozni – mondta Kisbabot polgármestere. A megoldást az jelentené, ha az állam elengedné a huszonhét százalékos áfát.
– A piaci áron múlik minden. Ha az olyan lesz, mint ahogy előre kalkuláltuk, a nyolcvan-száz forintos burgonyával ötven százalékos hasznot már tudnánk termelni – hangzott az interjúban. Barcza Tibor levonva a tanulságokat, mégis úgy gondolja: jó dolog a közmunkaprogram, hiszen Kisbaboton hét embernek adnak munkát, akik a közelben biztos, hogy nem tudtak volna elhelyezkedni.
A térség országgyűlési képviselője sokadik alkalommal szemlélte meg a sokoróaljai közmunkaprogram eredményeit. A kormány 2010/2011 táján foglalkoztatáspolitikai céllal indította el a közmunkaprogramot – vezette be mondanivalóját Gyopáros Alpár. Az országgyűlési képviselő hozzátette: A vidéki településeken élők jobban rá vannak szorulva a nagyvárosokban működő üzemekre, gyárakra. A piaci foglalkoztatást ösztönző kormányzati intézkedések miatt bővült a meglévő munkahelyek állományfelvevő-képessége, továbbá új cégek létesültek. A közmunkaprogram mintaprojektjeként mutatkoznak meg a téti kistérségben látható eredmények. A nyilatkozó szerint lényegesen jobban működik a rendszer, mint ahogy annak idején várta, ami nem azt jelenti, hogy ne lehetne még tovább javítani rajta. Példaértékű, ahogy az egyes települések önkormányzatai egymással kommunikálnak, de ha még szorosabbra fűznék a párbeszédet, tisztázhatnák előre, hogy mit termeljenek. Érdemes lenne ezt az összefogást az értékesítésben is érvényesíteni, és úgy kiállni a termékeikkel a piacra. Különösen nagy teher hárul a központi szerepet betöltő településekre, amelyek maguk köré csoportosíthatnák a kisebb önkormányzatokat, hisz együtt sokkal nagyobb dolgokra lennének képesek.
Az importból származó zöldség, gyümölcs hiába szép, ha sokszor egy pohár vízre felcserélhető az íze. Sokkal biztonságosabb a helyben termelt vegyszermentes, minőségi termék, amely frissen kerül a bevásárlók kosarába.
A Beled határában lezuhant vadászpilótákra emlékeztek
A Magyar Honvédség 47. Pápa Harcászati Repülőezred 36 évvel ezelőtt, Beled térségében tragikus körülmények között elhunyt katonákra emlékeztek.
Mackókiállítás dr. Molnár Katalin magángyűjteményÉből
Mackó-találkozó címmel rendeztek kiállítást dr. Molnár Katalin magángyűjteményéből. A Kapuvári Rábaközi Művelődési Központban tartott tárlatmegnyitón Horváthné Lendvai Zsuzsanna, az egyetemi docens egykori hallgatója méltatta volt tanárának munkásságát, majd maga az ötletgazda mesélte el, hogy honnan jött a mackó-találkozó gondolata.
Beleden második éve a helyi zeneiskolásokkal közösen tartják meg a magyar kultúra napi ünnepséget
Az irodalom és a zene nyelvén ünnepelték Beleden a magyar kultúra napját. A település zenei kultúrkincséből a Napsugár Művészeti Iskola növendékei adtak ízelítőt.
„A Himnusz üzenete” - Előadás a magyar nemzeti imádságunk szellemi és kulturális jelentőségéről
A magyar kultúra napja alkalmából dr. Cs. Varga István „A Himnusz üzenete” címmel tartott előadást a kapuvári városháza dísztermében.
Négy hónap alatt újult meg a kapuvári Szent Anna Plébánia
Radó Tamás szerint egy plébániának az a legfontosabb, hogy aktív legyen az egyházközségi élet, és az emberek rendszeresen látogassák a templomukat.