Aki egyszer kóstolta a kiskert ízeit, sosem felejti el, és mindig örül, ha újból elé tárul a bőven termő paprika vagy az illatos eper látványa, s vele együtt a növények esszenciája. Ezt a hangulatot idézik a Sokoróalja környékén művelt földek.
A kisbaboti önkormányzat három évvel ezelőtt a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulásától értesült a közmunkaprogram előnyeiről. Akkor nagyon kecsegtető volt az ajánlat, ezért úgy érezték, nem engedhetik el a lehetőséget, hiszen a településen is éltek munkanélküliek.
Az első esztendőben zökkenők nélkül mentek a dolgok, mert az állam száz százalékig támogatta elképzeléseiket. 2014-től a dologi kiadásokra csupán húsz százalék támogatás jár, de a munkabért továbbra is az állam fizeti.
A kisbaboti önkormányzat 300-400 négyzetméternyi borsót, 50 négyzetméternyi salátát, 100 négyzetméternyi zöldséget, 400 négyzetméternyi fólia alatt termesztett paprikát, 2 hektár burgonyát, 300 négyzetméter dughagymát értékesítene a piacon, ha minden gördülékeny lenne. A portéka szinte teljes egészében csak ismeretség útján talál gazdára – számolt be a fejleményekről Barcza Tibor. Nem elég, hogy nyomottak az árak, szinte reménytelen bekerülni a jelentősebb üzlethálózatokba. Mire mindent számításba vesznek, ötven-hatvan forintot kapnak egy-egy kilogramm burgonyáért. Ennyiért nem érdemes fáradozni – mondta Kisbabot polgármestere. A megoldást az jelentené, ha az állam elengedné a huszonhét százalékos áfát.– A piaci áron múlik minden. Ha az olyan lesz, mint ahogy előre kalkuláltuk, a nyolcvan-száz forintos burgonyával ötven százalékos hasznot már tudnánk termelni – hangzott az interjúban. Barcza Tibor levonva a tanulságokat, mégis úgy gondolja: jó dolog a közmunkaprogram, hiszen Kisbaboton hét embernek adnak munkát, akik a közelben biztos, hogy nem tudtak volna elhelyezkedni.
A térség országgyűlési képviselője sokadik alkalommal szemlélte meg a sokoróaljai közmunkaprogram eredményeit. A kormány 2010/2011 táján foglalkoztatáspolitikai céllal indította el a közmunkaprogramot – vezette be mondanivalóját Gyopáros Alpár. Az országgyűlési képviselő hozzátette: A vidéki településeken élők jobban rá vannak szorulva a nagyvárosokban működő üzemekre, gyárakra. A piaci foglalkoztatást ösztönző kormányzati intézkedések miatt bővült a meglévő munkahelyek állományfelvevő-képessége, továbbá új cégek létesültek. A közmunkaprogram mintaprojektjeként mutatkoznak meg a téti kistérségben látható eredmények. A nyilatkozó szerint lényegesen jobban működik a rendszer, mint ahogy annak idején várta, ami nem azt jelenti, hogy ne lehetne még tovább javítani rajta. Példaértékű, ahogy az egyes települések önkormányzatai egymással kommunikálnak, de ha még szorosabbra fűznék a párbeszédet, tisztázhatnák előre, hogy mit termeljenek. Érdemes lenne ezt az összefogást az értékesítésben is érvényesíteni, és úgy kiállni a termékeikkel a piacra. Különösen nagy teher hárul a központi szerepet betöltő településekre, amelyek maguk köré csoportosíthatnák a kisebb önkormányzatokat, hisz együtt sokkal nagyobb dolgokra lennének képesek.
Az importból származó zöldség, gyümölcs hiába szép, ha sokszor egy pohár vízre felcserélhető az íze. Sokkal biztonságosabb a helyben termelt vegyszermentes, minőségi termék, amely frissen kerül a bevásárlók kosarába.
A Beledi Általános Iskolai is csatlakozott a Talent School programhoz, mely újfajta szemléletet jelent az oktatásban.
Aki figyelemmel kísérte a Rábaközi Médiacentrum új csornai tekecsarnokról készült felvételeit, valamint írásos tudósítását, az láthatta, hogy valóban az ország egyik legmodernebb és legszebb tekézője készült el Csornán.
A csornai Pántlika Táncegyüttes hetedik éve hív vendégeket, hogy velük közösen tánccal és zenével ünnepelje, búcsúztassa el a nyarat.
Megkezdődött a 2025/2026-os nevelési-oktatási év Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvodában, ahol szinte már megszokott, hogy folyamatosan emelkedik a beiratkozók száma.
A beledi óvodában a nyár folyamán nem változott jelentősen a gyermekek napirendje, és csak az étkezések és a pihenések idejére mentek be az épületbe, mert a nap nagy részét a szabadban töltötték.