Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Aki elment, a szülőföldtől búcsúzott el, aki maradt, a szabadságtól: megemlékezés Beleden

1956 több kell, hogy legyen, mint egy fejezet a történelem tankönyvben, vagy piros betűs ünnep a naptárban. A forradalom egy értelmezés szerint az a pillanat, amikor a társadalom legszélesebb köre mondja azt, elég volt – hangzott az ’56-os forradalom és szabadságharc évfordulójára rendezett beledi megemlékezésen.

Beled polgármestere Jobbágy Károly „Mondják, a himnuszt énekelték” című, a forradalom másnapján született versidézettel kezdte ünnepi megemlékezését a 65 évvel ezelőtt kitört magyar forradalomról.
– Élénken él bennem az az idő, és annak a napnak az emléke, amikor először jelent meg a híradásokban, hogy Pozsgay Imre, az állampárt prominense népfelkelésnek nevezte a korábban egy emberöltőn keresztül meghamisított 1956-os eseményeket. Jómagam is azok közé tartozom, akibe hamis történelemtudatot próbált nevelni az akkori rezsimnek megfelelő történelemoktatás – fogalmazott Major Jenő. Beled vezetője szerint a mai iskolások már szerencsésebb helyzetben vannak, mert valós információk alapján helyezhetik el 1956-ot a magyar államiság ezer éves történetének dicsőséges fejezetei közé.
A polgármester az 1956-os forradalmat 1848-hoz hasonlóan történelmünk azon ritka pillanatai közé sorolta, amikor az egész ország szinte egy emberként lépett fel egy közös ügy érdekében. Utóbbi a sztálini típusú diktatórikus berendezkedés eltörlését, egy modern polgári független Magyarország megteremtését jelentette. A forradalomhoz csatlakoztak a kisemberek, a kiábrándult kommunisták, a Kisgazdapárt volt tagjai, a diákság képviselői, a katolikus bíboros Mindszenty József, vagy éppen a kommunista politikus, Nagy Imre.

Major Jenő az ünnepi beszéd folytatásában a budapesti eseményeket idézte fel, majd a kisebb települések történéseiről beszélt.
– A következő napokban vidéken is felvonulások és tüntetések kezdődtek, amelyeket többhelyütt is véres események kísértek. A magyar települések 82 százalékában történtek forradalmi megmozdulások 1956 októberében. Nem volt kivétel Beled sem, ahol az akkori iskolaigazgató szónoklatával tartottak nagygyűlést az egykori Schuler vendéglő előtt, majd ezt követően itt is megalakult a forradalmi tanács és nemzetőrség.
A megszólaló ezt követően a főváros elleni novemberi offenzíva és a forradalom vérbe folytásának következményeit taglalta: több mint 2500-an elestek, több ezren pedig megsebesültek a harcok és a megtorlás miatt. 20 ezernél is többen kerültek börtönbe, akik közül százakat kivégeztek. Ehhez jön még a hazát elhagyó mintegy 200 ezer magyar menekült. Aki elment, a hazától, a szülőföldtől búcsúzott el, aki maradt, a szabadságtól.
1956 forradalma bár elbukott, mégsem volt eredménytelen, mert az igazi forradalom nem az utcán született meg, hanem a szabadságot akaró magyarok millióinak lelkében mondta Major Jenő, majd hozzátette: A győztesnek hitt elnyomók sem nyertek semmit, mert a lelkünket sosem lehet leigázni. Ma elsősorban azok emléke előtt tisztelgünk, akik azért áldozták karrierjüket, szabadságukat sőt életüket is, hogy megteremtsenek egy szabad, független, demokratikus Magyarországot. Nem rajtuk múlt, hogy ez akkor nem sikerült, mégis hatalmas részük volt abban, hogy 1990 óta szabad, független, demokratikus Magyarországon élhetünk. 

Vigyázzunk rá!

A beledi sportcsarnokban tartott megemlékezésen közreműködtek a Beledi Általános Iskola tanulói. Felkészítő tanárok: Török Jeanette, Borosné Tóth Zsuzsanna, Vaspöriné Kótai Szilvia, valamint Kőszegi-Németh József igazgató.

Beküldés dátuma: 2021. 10. 27.

Kapcsolódó hírek

További hírek