A társadalomban elfoglalt hely meghatározza a családfakutatást

Néma Sándor több szállal kötődik Csornához: édesanyja a gimnáziumban, édesapja pedig a mezőgazdasági szakközépiskolában tanított évtizedeken át. A Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának igazgatója 1983-ban, a szombathelyi főiskolán szerezte meg történelem-könyvtár szakos diplomáját. Első munkahelye a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár volt, s szinte újévi ajándékként fogadta, hogy 1986.január elsején felvették a győri levéltárba. Az újabb szakot 1991-ben fejezte be, majd ezt követően olyan művek köthetők a szerző nevéhez, mint a Győr-Moson-Sopron Megye pecsétes emlékei a 18-19.században, valamint A Győr megyei szőlőhegyi törvények. Munkáját főtanácsosi címmel ismerték el, 1997 decemberétől pedig kinevezték a levéltár igazgatójának. A helytörténeti kutatással foglalkozó szakember innentől kezdve nemcsak gyűjtötte és publikálta az információkat, hanem munkájából kifolyólag támogatta is a múlt megismerésében elmerült kortársait.
- A Martincsevics Károly Városi Könyvtárba egy geneológiai előadás megtartására hívtak meg. Ez a kutatási irányzat az elmúlt évszázadok óriási divatja volt, de 1945 után, és különösen 1950 után végeszakadt - fogalmazott a főlevéltáros, aki előbbi mondatait a következővel egészítette ki: be kell vallani, hogy némi politikai nyomásra történt mindez. - Az 1980-as évek végén, de főleg 1990 után újraindultak ezek a kutatások, hiszen természetszerűleg mindenki kíváncsi saját családjának a származására, rokonságára - hangzott a nyilatkozatban. A családok történetének elsődleges forrása az 1895-től kiadott állami anyakönyvek, azt megelőzően pedig az egyház által vezetett nyilvántartások. Ha valaki csornai rokonsága után szeretne kutatni, annak elkerülhetetlen lesz a katolikus plébánia - jegyezte meg a helytörténész, aki azt is elmondta, hogy  a győri püspöki levéltárban már mikrofilmen adják oda a kért adatokat.  Általában a 18.század elejéig vezethető vissza a magyar családok eredete, ami nyilván függ a társadalomban betöltött helyzettől. Anyakönyv hiányában a személyekre nem lehet kutatni, de a jobbágyösszeírások sokat elárulnak a családokról. A nemesi származással bíró személyek ősei akár a 12.századig is visszavezethetőek. Magyarországon az uralkodóházak családfájának kutatásával indult a geneológia, hiszen a primogernitura elve szerint automatikusan az elsőszülött, egyébként pedig a legidősebb fiú örökölt, és e két elmélet összekeveredése rengeteg konfliktust eredményezett az Árpád-házban.