Mikó Istvánt már eszmélése elején elbűvölték a rádiójátékok és a zenés darabok, később pedig a színházi közvetítéseket hallgatta az éter hullámain keresztül. A narrátorok közbevetései színpadszerű világot varázsoltak a fantáziadús, zenei általánosba járó gyermek elé, aki felnőve irodalmi előadásokon találta magát. A gimnazista gyakran szavalt verseket és közreműködött az irodalmi színpadok összeállításában. Tinédzser korában a maga komponálta zenés verseket adta elő gitáron. Barátjával arra az elhatározásra jutottak, hogy

zenekart alapítanak: ebből lett a legendás Kaláka együttes. Első felvételije sikertelen volt, ugyanígy a második, a harmadik és a negyedik, mígnem ötödszörre jutott be színművészetire, ahol Kazimir Károly osztályában csiszolhatta régóta éledező tehetségét.
Mikó István a Thália Színház Miss Arizona című darabjával aratta első jelentős sikerét. Színpadi munkájával párhuzamosan a televízió képernyőjén szintén megkedvelte a közönség. A vidám, szórakoztató előadások állandó szereplője felbukkant a különböző tévéjátékokban is. A remek színész tizenhét évi tagság után elnyerte a Thália (Arizóna)igazgatói székét, s ezzel egy időben a Soproni Petőfi Színház vezetője lett. 2002 óta szabadúszóként foglalkoztatják az ország különböző színházai. A rendezés szintén a vérében van, mert gyermektársait is megpróbálta valamilyen módon rávenni a játékra, de igazából a soproni színházban érett meg a feladatra.
Még szinte a pályája elején vehette át a Jászai Mari-díjat, s a számtalan előadói elismerés mellett 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét. A Turay Ida Színház öt darabbal jelent meg a csornai művelődési központban, ahol Mikó István színészként és rendezőként is bemutatkozott. A Sári bíró című vígjáték zenei anyagát szintén a sokoldalú előadóművész állította össze Móricz Zsigmond népdalgyűjtéseiből. A darab további különlegessége, hogy nemcsak a zeneileg képzett Mikó István, hanem néhány színész kollégája szolgáltatta a zenét. A Cigányprímás címszerepében színpadra lépő művész ki sem bírná, hogy ne szólaltassa meg a hegedűjét. Csak az bánhatja, aki nem hallotta....
Beküldés dátuma: 2012. 02. 01.
-
A bátor nőkre és férfiakra, a márciusi ifjakra emlékeztek Csornán
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján városi megemlékezést tartottak Csornán, a Petőfi-szobornál.
-
A bátor nőkre és férfiakra, a márciusi ifjakra emlékeztek Csornán
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján városi megemlékezést tartottak Csornán, a Petőfi-szobornál.
-
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékeztek Beleden
A szabadság, az összetartozás és a hazaszeretet olyan értékek, amelyek nélkül egy nemzet sem lehet igazán erős – hangsúlyozta Csóka Gergely a beledi tornacsarnokban rendezett városi ünnepségen.
-
Ünnepi megemlékezés Kapuváron
A történelem számtalanszor igazolja a mondást, miszerint minden sikeres férfi mögött ott áll egy erős nő – fogalmazott Gyopáros Alpár az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett városi ünnepségen.
-
Dr. Ruzsicska Tibor 65 éve a gyógyítás szolgálatában
Dr. Ruzsicska Tibor pályafutásának kezdete óta rengeteget változtak a szakmai körülmények, és alakult az emberek életfelfogása, de a főorvos 65 évvel ezelőtti diplomaosztója óta valami mégis állandó: úgy érzi, tevékeny, alkotó emberként élete végéig képeznie kell magát.
-
Zökkenőmentes tanévkezdés, magabiztos folytatás a kapuvári 1/b-ben
Vargáné Bakó Bernadett nagyon örült annak, hogy a mostani elsősök úgy érkeztek az iskolába, hogy egyikük se tudott írni és olvasni, így egyenlő esélyekkel kezdték meg tanulmányaikat az általános iskolában.