A pályázati források és az összefogás viszi előre Farádot

Farád tíz éve regnáló polgármestere szerint az állam komoly anyagi segítsége nélkül elmaradt volna a fejlődés a telepü-lésen. Amire pedig nem találtak pályázati forrást, a helyiek összefogásának köszönhetően valósult meg. A társadalmi munkának is megvan a maga varázsa – mesélte Szalai Zoltán –, mert aki önként segít, a szívét is beleadja.

A közel 2000 lakosú Farád vezetője nem volt könnyű helyzetben, amikor tíz éve megkezdte működését a polgármesteri hivatalban. Nagyon rossz állapotban volt a konyha, az óvoda és a polgármesteri hivatal. A közösségi házat lebontásra ítélték, pedig nagy szükség lett volna egy olyan helyre, ahol megtarthatják összejöveteleiket.
A képviselő-testületi tagok és a hivatal dolgozói először azokkal a problémákkal kezdték, melyek megoldása után élhetőbbé válik a település.

Az elmúlt tíz évben a legfontosabb intézkedések aszerint alakultak, hogy milyen pályázati forrásra volt lehetősége a falunak, de az önerő a legritkább esetben elegendő – mondta Szalai Zoltán, hozzátéve: Hiába tűztek ki maguk elé nagyra törő célokat, ha nem találtak rá megfelelő támogatást.
Persze azért akadtak kivételek, mint például a katolikus templom ravatalozója, melyhez az önkormányzat a falu lakosságával és a helyi vállalkozókkal közösen teremtette elő az anyagiakat.
– Szívet melengető volt, hogy a ravatalozó elkészítésénél az evangélikusok és a katolikusok is részt vettek – hangzott a riportban. Az elején még maguk sem voltak biztosak benne, hogy elő tudják teremteni az anyagiakat a munkából pedig szinte mindenki ellenszolgáltatás nélkül vette ki a részét.
Az evangélikus temető ravatalozójának térkövezett esőbeállója volt a következő feladat. Itt ugyanazok az emberek fogtak össze, akik általában segíteni szoktak. Az egész munkának meg volt a hangulata, nem kényszerből, hanem önszántukból álltak neki az emberek, az idősebbek régi történeteikkel szórakoztatták a többieket.

– Az orvosi rendelő felújítására még az elődöm nyerte el a pályázatot, de a kivitelezést már nekünk kellett megoldani. Ekkora faluban szükség van az orvosra és a heti öt rendelési időre – állapította meg. Ezután a buszmegállók következtek, mivel arra volt lehetőség pályázni, majd a játszótér került sorra.
A fontosabb beruházások közé tartozik a falun belüli főbb közlekedési utak rendbetétele. Mivel régen újították fel őket, szinte már veszélyesek voltak. Szerencséjükre erre is találtak pályázati kiírást. Nagyon ráfért a Diófa, a Vörösmarty és a Szent László utcára a burkolatfelújítás. Ezenkívül megnyertek egy 20 millió forint értékű projektet is, melyet szintén az utakra fogják fordítani. Nagy könnyebbséget jelent számukra, hogy utóbbiakhoz nem szükséges az önerő.

– A legfelemelőbb dolog, ha a beruházások befejezése után ünnepélyes keretek közt átvághatjuk a szalagot – fogalmazott Szalai Zoltán. Ilyen volt a minibölcsőde, mely nagy segítséget jelent a kisgyermekes családoknak, hisz nyugodtan dolgozhatnak a szülők, mert nap közben jó helyen tudják gyermekeik. A kicsiket szakemberek készítik fel az óvodai életre.
– Örömteli, hogy további 50 millió forintot nyertünk a bölcsőde fejlesztésére. Tavasszal szeretnénk elkezdeni a munkálatokat, és már a jövő esztendőben lehetőség nyílik további hét kisgyermek ellátására – mondta a polgármester érdeklődésünkre. Az udvari részt is bővíteni akarják úgy, hogy az önkormányzat megvásárolja a mellette lévő régi házat. Az épületet nem bontják el, de a hozzá tartozó kerttel bővülhet a bölcsőde játszótere. Ráadásul egy hátsó kis utca felől meg lehet közelíteni ezt a kertet, így ha megkezdődik az építkezés, a mostani udvar érintetlen marad.
Ezenkívül az önkormányzat 5 millió forintot nyert az óvodai játszóeszközök fejlesztésére. Átmenetileg csak két csoporttal működött az óvoda, de szerencsére egyre több a gyermek, így visszaállították a három csoportot.

Farádon jelenleg nagyon kevés eladható építési telek van, ettől függetlenül van mozgás az ingatlanpiacon. Másfél év alatt szinte a duplájára emelkedtek az építési telkek, ami azt is jelenti, hogy a megemelt áron is elkelnek a telkek. A fiatalok letelepedésének különösen örülnek, hiszen biztosítva lesz a bölcsőde, az óvoda és az iskola gyermeklétszáma. Előfordul, hogy néhány család más településen taníttatja gyermekét, de a farádi iskolába főleg a helyiek íratják be csemetéiket. – Addig nyújtózkodunk, ameddig a takaró ér. Mivel az állam a gyermeklétszám függvényében finanszírozza az intézmények működését,ha több a gyermek, nagyobb a takaró – példálózott a faluvezető.
Gyopáros Alpár a Magyar Falu Program tervezése előtt megkérdezte a településektől, hogy mire lenne leginkább szükségük. – Lehetőségünk volt elmondani, hogy melyek azok a gondok, megoldandó problémák, amelyek a falu élhetőbbé tételéhez hozzájárulnának. A kormánybiztos a településektől kapott információkra alapozta az átfogó fejlesztési programot. Tiszta, átlátható az egész, hiszen közvetlenül onnan kapott információkat, ahol szükség van a segítségre – hangsúlyozta Szalai Zoltán.