A farádiaknak nagy rutinja van a honismereti verseny lebonyolításában, hiszen tavaly év végén a tizenhatodik alkalommal rendezték meg. Kovács Tamásné ismertette azokat a témaköröket, amelyek mindig az adott esztendőben való felkészülést határozzák meg. Legutóbb a gyermekvárás, a születés, a keresztelő, a kisgyermekkor népi szokásai és a régen használt játékok kerültek terítékre. Hiedelem, babona, ének, rigmus stb.mind-mind elhangoztak a farádiak által szervezett vetélkedőn, melyre a helyieken kívül a csornai, a szili, a kónyi, a mihályi és a bősárkányi iskolák csapatai neveztek be.
Hosszú Virág, a szili általános iskola

versenyzője fontosnak tartja a múlt megőrzését. A diák azért jelentkezett a vetélkedőre, mert érdekli ez a téma, és szeret a régmúlt történetei közt kutakodni. Virág nem számít kezdőnek, mert néhány évvel korábban a megyei rangadón is szerepelt, ahol negyedik és második helyezést ért el társaival. A legutóbbi farádi versenyre elméleti és gyakorlati felkészítést is kapott. A kónyi Nagy Dorina csuhébabát és csutaklovat készített a honismereti vetélkedőre. A Deák Ferenc Általános Iskolában a hon- és népismeret szerepel a tanórai keretben. A farádi Horváth Mátyásra tanára figyelt fel az órákon, mert a fiút nagyon érdekelte a honismereti téma, ezen belül különösen a babonák. A farádi iskola diákja tavaly vett részt először ehhez hasonló megmérettetésen, és a megyei fordulón csapatával másodikak lettek.
Dr. Tátrai Zsuzsanna szerint a Rábaközben különösen nagy szerepe volt a néphagyományoknak, mert a tájegységnek rendkívül gazdag szokásvilága van. Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa évtizedek óta foglalkozik a népszokásokkal, ezen belül az emberi élethez kapcsolódó hagyományokkal. A néprajzkutató leszögezte: a fiatalabb nemzedéknek ki kell használnia azt a lehetőséget, hogy vannak még az országnak olyan részei, települései, ahol át lehet venni a tradíciókat a szokások élő ismerőitől. Amelyik gyerek ismeri a hagyományokat, az megbecsüli a környezetét és jobban szereti hazáját – mondta a néprajzos szakember. Dr. Tátrai Zsuzsannát a kultúra “hozta” Farádra, mert a faluból származó Márczis Gyula hangversenyeket szervezett a fővárosban, ahova rendszeresen meghívta operaénekes férjét és leányát. Más részről pedig hosszú évek óta jó munkakapcsolatot ápol a farádi iskola pedagógusával, Kovács Tamásnéval, aki tanulóival rendszeresen részt vesz a Rákoshegyi Bartók Zeneház "Fehér galamb" népdaléneklési és népmesemondó országos versenyén.
Beküldés dátuma: 2012. 01. 11.
-
Henczel Szabolcs a több mint egy esztendeje tartó beledi plébániai szolgálatának összegzésére válla
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
-
Henczel Szabolcs a több mint egy esztendeje tartó beledi plébániai szolgálatának összegzésére válla
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
-
Széchenyi Kupával ünnepelték a 45 éves kapuvári iskolát
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
-
Tatai Lajos igazi lokálpatriótaként támogatja szülővárosa szépülését
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.
-
A Csornai Napközi Otthonos Óvoda felkészült az épületkorszerűsítésre
Csorna óvodásai gördülékeny, zavartalan nyári időszakon vannak túl, mely a gyerekek életkori sajátosságaiknak, igényeinek megfelelő szabadidős programokkal telt el.
-
Látványos felújítások a Kapuvár Térségi Általános Iskola valamennyi telephelyén
A Kapuvár Térségi Általános Iskolában 700 tanuló kezdte meg a 2025/2026-os tanévet. Idén ősszel is három első osztályt indítottak: egyet Gartán, kettőt pedig a Széchenyiben, és vidéken is szép számmal vannak elsős tanulók.