A miniszterelnöknél is magasabb fizetésért dolgozhatnak

– 2016 is nagyon jó évünk volt, soha rosszabb ne legyen! – mondta Nagy Ottó, a győri IHH Nyelviskola igazgatója, aki meg van győződve arról, hogy a minőségi és lényegretörő oktatásé a jövő.

Egyre többen kilábalnak a válságból, ezért a cégeknek is fontosabb lett a minőség, mint az ár – állapította meg Nagy Ottó, hozzátéve: egyre gyakoribb, hogy a munkáltató finanszírozza a dolgozók nyelvi képzését.

Nemcsak az iskolásoknak van szüksége a nyelvismeretre, hanem a középkorosztálynak. Mindez annak is köszönhető, hogy a vállalatok kifele akarnak nyitni, mert sok a külföldi partnerük, ezért szükség van a nyelvtudásra. Nagy Ottó megjegyezte: Jelentősen változott a helyzet az IHH 1985-ös kezdése óta, mert eddig az volt a lényeg, hogy idegen nyelven tanuljanak az emberek. Ma már szerencsére egyre többen beszélik a különböző nyelveket, ezért más irányba fordulnak az igények. Azon túl, hogy minél magasabb szintre jussanak el a cégek munkatársai, elvárás az is, hogy ismerjék meg azon országok kultúráját, amelyekkel a piacon együtt dolgoznak. – Sikeresebbek lesznek a tárgyalások, mert ismerem az adott ország üzleti sítlusát, ezért nem teszek olyan dolgot, ami az ő kultúrájuktól idegen – hangsúlyozta.

Ha ma valamit kialakítunk az oktatásban, annak 15 év múlva lesz eredménye. Minél később kezdjük el, annál később érünk oda.
Nagy Ottó szerint még mindig ott tart a magyar oktatás, hogy a magas szintű elméleti tudásra koncentrál. Ez sem a nyelveknél, sem az egyéb szakmai tantárgynál nem működik már. Az internet és a modern a technika világában nem szabad bemagoltatni a lexikont.
– A felhasználói tudást kellene erősíteni, ami a gyakorlatban nyilvánul meg. Azért népszerűbbek a külföldi egyetemek, mert ott a lényegre koncentrálnak és nem terhelik az agyat olyan dolgokkal, amire egyébként nincs szükség. Nyilván vannak olyan dolgok, amelyek az alapvető intelligenciához szükségesek, de csak az elvárható mértékben. Az összes többi olyan legyen, amit másnap a munkahelyen vagy a következő tanulási fázisban, főiskolán, egyetemen azonnal hasznosítani tud – mondta el véleményét a nyelviskola igazgatója.

Minden ugyanaz, aminek állítják, vagy aminek látszik? Az IHH külföldi kapcsolatainak köszönhetően egyre több ország iskolájába közvetíti ki a magyar diákokat, akik szüleikkel együtt nézhetik meg az adott intézményt.
– Külföldi partnereinkhez bátran merem küldeni az itteni fiatalokat. Egyes diákok már a nyolcadik osztály után kimennek és a középiskolát ott végzik el, majd kint folytatják az egyetemet. Arra törekszem, hogy mindig 100 százalékig biztos objektív vélemény alakuljon ki a külföldi képzőhelyekről, hisz abban vagyunk biztosak, amit a saját szemünkkel láttunk. Olyan csodálatos prospektusokat lehet gyártani, és abba bármit le lehet írni, de nem tudjuk, hogy mennyi igaz belőle. Mindjárt más a helyzet, ha az ember odamegy, és ténylegesen ellenőrzi az állítottakat, mert megszűnnek benne a kétségek – fogalmazott Nagy Ottó, akit egyre több helyre hívnak, hogy tartson előadásokat a külföldi főiskolák és egyetemek vezető tanárainak, mert arra kíváncsiak, hogy milyen a magyar piac, amire kínálhatják középfokú vagy felsőfokú képzéseiket.

A szorgalmasabb magyar munkavállaló olyan helyekre is beférkőzhet, ahol már az iskolából kikerülő fiatalt is a miniszterelnök havi fizetését meghaladó összegért foglalkoztatják.
A külföldi oktatási intézmények nagyon jól tudják, hogy mi az a plusz, amit a magyar képzőhelyekkel szemben kínálhatnak. Gyakori probléma, hogy felveszik ugyan a fiatalokat a jobb cégekhez vagy szállodákba dolgozni, de meg kell mindent tanítani nekik, mert semmit nem tudnak az életről, viszont elméleti tudásuk magas. Ezért a külföldi intézmények ráharapnak a lehetőségre, mert ők használható ismereteket nyújtanak a diákoknak.
A szakember szerint a turizmus-vendéglátás képzés sem megfelelő nálunk, és hiába invesztál a magyar kormány ebbe az ágazatba olyan sokat, ha nem lesznek megfelelően képzett szakemberek. Ahhoz kétség sem fér, hogy a magyarok keményen dolgoznak, ezért szívesen ott tartanák őket.

Az IHH fő célja, hogy minél több magyar diákot juttasson el a külföldi képzőhelyekre, ezenkívül tovább építi a hazai cégekkel kialakított kiváló kapcsolatát, vagyis folytatja a munkavállalók nyelvi oktatását. Mindemellett várja a nagyközönséget az új Ipar utcai oktatóközpontjába. Olyan nyelvvizsgáztatást szeretnének bevezetni az idei esztendőben, amely a világ valamennyi főiskolájára, egyetemére belépési alapot biztosít a fiataloknak.
A végén még egy érdekes dolgot tudtunk meg Nagy Ottótól: Továbbra is az angol a vezető nyelv, azt követi a német. Érdekes módon egyre nagyobb az igény az oroszra, de megjelent a kínai is. Manapság egyre többen akarnak kínaiul tanulni.