A megyei önkormányzat megváltozott feladatairól beszélgettünk

2012. január 1-jével átalakult a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, mely az intézmény esetében elsősorban létszámbeli karcsúsodást jelent. A huszonhat fővel dolgozó szervezet feladatköre is átalakult: miközben megszűnt a klasszikus intézményfenntartó szerepe, Kóczán Zoltán alelnök szerint még közelebb kerültek a megye 183 településéhez. A megyei önkormányzat apparátusa többek között területfejlesztési és idegenforgalmi feladatokat lát el, de hozzájuk tartozik a határon átnyúló kapcsolatok erősítése is, és ebbe az átfogó munkába bevonják a civil szervezeteket, a kamarákat és az egyéb társszerveket is. A helyhatóságokkal és a kormányhivatallal ugyancsak rendszeres párbeszédet tartanak fenn, s a felmerült problémákat közösen beszélik meg.
Visszatérve a területfejlesztésre: jelenleg az előkészítés fázisánál tartanak, hiszen hosszabb távra, egészen 2020-ig terveznek, mert szeretnék az eddig elmaradt fontos újításokat végrehajtani. A feladatokat mindenekelőtt rangsorolni kell, hisz anyagi háttér nélkül nem lehet előbbre lépni. Honnan lesz pénz az ütemtervben szereplő teendőkre? A kormány e célra szánt forrásait ki kell egészíteni az uniós pályázati támogatásokkal. Település szerte nagy jövőt látnak az ipari parkokban, illetve az oda betelepülő vállalkozásokban, melyek megélhetést nyújthatnak a helyi munkavállalóknak. A megyei közgyűlés alelnöke megemlítette Ausztriába ingázó honfitársainkat, akik a szomszédban kétszeres, háromszoros bérért dolgoznak, ezért az sem mindegy, hogy a letelepülni szándékozó cégek mennyire fizetőképesek.

Az intézményrendszer átszervezése az ún. jó állam megteremtését célozza meg, mely elsősorban takarékos működést jelent. A megyei alelnök utalt a múzeumokra, a könyvtárakra, a levéltárakra, amelyek a településekhez fognak kerülni, de a megyei önkormányzat is jól példázza az olcsóbb államot, mert ötvenhárom fő helyett huszonhat ember látja el a feladatokat. Tizennyolc intézmény került megyén kívüli kezelésbe, melyek közül Kóczán Zoltán a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet alá rendelt Petz Aladár Megyei Oktató Kórházat, mint az egyik legfajsúlyosabbat említette. A többi egységet a Győr-Moson-Sopron Megyei Intézménykezelő működteti, de ez a megoldás közel sem végleges, hisz bármikor megváltozhat, és bizonyos intézmények a minisztériumok alá sorolódnak – derült ki a riportból.
A kapuvári fürdőfejlesztést két döntés fogja meghatározni: politikai és gazdasági. Az előbbire jellemző, amikor a ’70-es években kiépítették a Vas megyei Bükfürdőt. Kóczán Zoltán úgy véli, hogy Győr-Moson-Sopron megyében  ehhez hasonló kezdeményezésre van szükség, mert Hegykő, Kapuvár, Csorna, Lébény, Lipót, Mosonmagyaróvár és Győr mind-mind számításba jöhet, továbbá a határ közelsége, hisz onnét is jöhetnek fürdővendégek. Ebben az esetben nem a szezonális üdültetésről, hanem az egészségturizmusról beszélünk, mert megyénk rengeteg olyan természeti kinccsel rendelkezik, amely vonzó lehet a távolabbról érkezők számára.