A magyar föld a helyi gazdák megélhetését biztosítsa!

A tavalyi esztendő szélsőséges időjárása nagy károkat okozott a mezőgazdaságban. A csapadékhiány katasztrofálisan rossz gabona és kukorica termést eredményezett. Fenyőházi Tibor szerint Csorna és környéke talajadottságaiból kifolyólag az országos átlagnál jobban vészelte át a száraz időszakot, és a kötött, mélyfekvésű területeket nem érintette annyira a csapadékhiány. Környékünkön a repce és a kukorica termése a közepes szintet is elérte. Tehát az alaptakarmány biztosított, csak abból van kevés, ami elfogyasztaná. Annál szomorúbb, hogy az egykor állattartásáról híres Kisalföldön rohamosan csökken az állomány, s ezen belül főleg a sertések aránya. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének országos alelnöke megemlítette azokat a csődközeli helyzetbe került feldolgozókat, akiknek több tízmillió forinttal tartoznak a  gazdasági élet nem épp tisztességéről elhíresült szereplői.
A jogos jussot meg kell adni! – gondolta a MAGOSZ, amely helyzetbe hozta a reményvesztett termelőket.
Hosszú éveken át tartó vitákat és bírósági pereket követően a  MAGOSZ megyei szervezetének közbenjárására tavaly végre megkapták jogos jussukat a  terményüket régebben szövetkezeti formában értékesítő cukorrépa termelők. Emlékeztetőül: amikor megszűnt a nyerscukor gyártása, a 2006-os mezőgazdasági vezetés kizárta őket az uniós támogatási lehetőségekből.
Gyakori szóhasználattá vált környékünkön is a zsebszerződés, mely a külföldiek magyar strómanokon keresztüli földhöz jutását jelenti. A gazdakörök szövetsége azzal a kéréssel fordult az államtitkárhoz, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket: éljen elővásárlási jogával a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, hogy megszűnjenek a gyanús adás-vételek. Fenyőházi Tibor megjegyezte: sokan ferde szemmel nézik a gazdáknak nyújtott „támogatást”, amely valójában kompenzáció annak érdekében, hogy a termékeket ne ún. teljes értéken kelljen megvásárolnia a fogyasztónak, viszont a gazda is megkapja a jussát.